2023 márciusában a magyar élelmiszer-infláció 45,1 százalékos volt.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 80 oldalas jelentéséről készült közleményét vizsgálta át az azenpenzem.hu, amelyek szerint a GVH megállapította: a kereskedők túl magas árrést alkalmaznak a tartós élelmiszerek piacán.
Közölték, a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben 25-35 százalékra rúgott, ami jelentősnek tekinthető.
A teljes jelentés magában foglal egy nemzetközi kitekintés is, amiből kiderül, hogy
2023 márciusában a magyar élelmiszer-infláció 45,1 százalékos volt, szemben a 2021-es 1,9 százalékossal.
A pénzromlási mutató tekintetében az EU-n belül a második helyen Szlovákia áll 29,1 százalékkal, úgy, hogy ott 2021-ben 1,1 százalékos árcsökkenés volt.
A jelentésből az is kiderül, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű volt az unión belül.
Tavaly márciusban Litvánia és Bulgária ugyan még megelőzte Magyarországot az inflációs mutatókat tekintve, de
a magyar adat így is messze meghaladta a 8,7 százalékos uniós átlagot.
Így az idei évben Magyarország az EU-átlag két és félszeresét tudta produkálni a drágulás tekintetében.
2019 és 2021 között a hazai kiskereskedelmi szektor nyereségesen működött, de ez a nyereségesség jelentősen csökkent 2022-ben – ismertették a jelentésben.
A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett ármaximum néhány termék esetén nagyon jelentős veszteségeket okozott a kiskereskedőknek, ami felboríthatta a korábban megszokott árazási stratégiát, annak újragondolását tehette szükségessé, és ez kihathatott minden termékkategóriára – írták.