Vélemény.
Gyakori kritika az ellenzéki pártokkal szemben, hogy rátelepednek egy-egy témára, és kisajátítják a civilek tiltakozását. Van, amikor jogos ez a kritika, és van, amikor kevésbé; a legjobb persze az lenne, ha pártok és civilek egymás mellett tudnának küzdeni a közös ügyekért, hiszen egyik sem tud a másik nélkül sikert elérni.
Jelenleg azonban újra egy olyan alkalmat látunk, amely
tökéletesen kimeríti a rátelepedés fogalmát.
A Momentum politikusai már egy ideje rendre a Karmelita kolostor előtt találják magukat, hogy lebontsák a miniszterelnöki hivatal előtti kordont. Az egy kérdés, hogy mennyire hasznosak ezek az akciók, vajon megdőlt-e azóta az Orbán-rendszer (nem), és nem inkább kontraproduktív-e ez a tevékenység.
A Momentum az április végi kordonbontását már nyíltan az oktatás ügyére húzta fel, arra biztatva a státusztörvény ellen tüntetőket, hogy együtt vigyék el a kerítést. Ezzel az egész ügyet, a pedagógusok béremelését, az oktatás szabadságát, a diákok helyzetét silányították le kordonbontásra, mintha ettől bármi megjavulna. El szeretnék hitetni, hogy elég pár kerítést elvinni, felragasztani egy papírt az ajtóra, és ettől a hatalom mindjárt megérti, mennyi baj van az iskolákban – csak azt nem veszik észre, hogy ezzel nemcsak önmagukat, hanem az egész oktatás ügyét silányítják le egy teátrális akcióra.
A legutóbbi alkalom megmutatta, mennyire értelmetlen ez az egész. Amikor a momentumos politikusoknak feltették a kérdést, hogy mégis mi értelme van a kordonbontásnak, csak zavaros válaszokkal tudtak előállni. Az egyik gyakran visszatérő elem az volt, ők csak segítenek az újságíróknak, hogy a közlekedő fideszes politikusoktól tudjanak kérdezni. Legutóbb annak rendje és módja szerint el is bontották a kordont, majd láss csodát:
Orbán egyszerűen kikerülte őket,
és egy másik ajtón ment be a Karmelitába. És erre akarják felhúzni az oktatás ügyét!
A Momentum tehát csak árt a diáktüntetéseknek azzal, hogy megpróbálja saját javára fordítani az ügyet. Ezzel a témát látványakcióvá silányítják, amelyet joggal sérelmeznek a kritikusok. Ez ugyanis véleményem szerint pótcselekvés, amely nem oldja meg az oktatási rendszer problémáit.
Takács Bernadett
