Ezt nem verték nagydobra Orbánék: Furcsa dolgok derültek ki a rezsivédelmi alapról

Többször belenyúltak a büdzsébe.

Tavaly tavasszal jelentették be Orbán Viktorék, hogy 670 milliárdos rezsivédelmi alapot hoznak létre a 2023-as költségvetésben, amelyet később 2579 milliárdra emeltek. Végül nyolcszor nyúltak bele a büdzsébe, és az összeg majdnem felét osztogatták szét többek között energiacégeknek, de csurrant-cseppent sporttámogatásokra, a rendőrségnek, sőt még a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak is – derült ki a hvg.hu hétfői cikkéből.

A hírportál utánajárt, hogy mire költötte a kormány azt az 1153 milliárdot, amit eddig az alapból szippantottak ki. Kiderült:

a pénzek 11 százaléka, azaz

127 milliárd forint

olyan rezsivédelmi célokra ment el, amelyeket nem lehet egyértelműen azonosítani. Márpedig egy ilyen alapnál az a bevett szokás, hogy a nevével összefüggő célra vesznek ki belőle milliókat.

Először január 13-án nyúltak bele az alapba, ekkor 173,3 milliárdot vettek ki az Energiaügyi Minisztérium részére „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra” címen.

Legközelebb február 9-én került a központba az alap, ekkor 390,6 milliárdot költöttek szintén a rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezésére.

Felmerült viszont, mi lett 4 milliárd forint sorsa. Egymilliárdot az állami tulajdonú cégek kaptak segítség címszóval, majd ugyanennyit a Nemzeti Infrastruktúra Ügynökséghez tartozó cégek ingatlanjainak fenntartására költött a kormány.

1,817 milliárddal csapolták meg az önkormányzatoknak szánt rezsitámogatási keretet, valamint 182 millióval az egyházak és civil intézményfenntartóknak szánt összeget. Az összegyűlt

2 milliárdot a Honvédelmi Minisztériumnak adták

sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására.

Február 20-án is belenyúltak az alapba, ekkor azonban azonosítható, rezsivel összefüggő célok miatt. 3 nappal később viszont 6,05 milliárdot tettek át a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség ingatlanjainak fenntartási keretéhez. Ugyanekkor 7 milliárdot kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzésre.

Márciusban több területen is történt módosítás, repkedtek a milliárdok amelynek eredményeként 14,4 milliárdot csoportosítottak át szociális célú szolgáltatásokra. Az egészségügy 11,8 milliárdot kapott, de nem maradt ki a támogatásból:

  • a rendőrség,
  • a katasztrófavédelem,
  • a Magyar Államkincstár,
  • a NAV,
  • a Petőfi Irodalmi Múzeum,
  • a Veritas Intézet,
  • a ménesgazdaságok,
  • a nemzetbiztonság,
  • valamint az Országos Sportegészségügyi Intézet sem.

Áprilisban háromszor nyúltak bele az alapba, ebből egy érdekes tétel volt az az 1,7 milliárd, amelyet

a Belügyminisztérium kapott „a köznevelés speciális feladatai” címszóval.

Valódi Hírek