Vélemény.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023. február 22-i gyorsjelentésében arról tájékoztatott, hogy 2022. I-IV. negyedév vonatkozásában enyhén növekvő lakásépítés és a fővárosban koncentrálódó építési engedélyek kiadása regisztrálható. Számszerűsítve: 2022-ben 20 540 új lakás épült, 3,2%-kal több mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17%-kal több, mint 2021-ben.
Eltelt két hónap, és 2023. május 4-én a KSH közzétette az ide vonatkozó 2023. I. negyedéves adatokat összevetve a 2022. I. negyedév adataival. Hangsúlyosan jelzem, hogy az első negyedév (január, február, március) ebben az iparágban hagyományosan gyenge, de ez nem teszi értelmetlenné a tárgyidőszak (2023. I. negyedév) és a bázisidőszak (2022. I. negyedév) összehasonlítását. Tekintsük tehát „pillanatfelvételnek”, és ennek megfelelően értékeljük a tapasztaltakat.
„Jelentősen visszaesett a lakásépítés és az építési engedélyezés” – címet adta a hivatal a legfrissebb rövid jelentésnek, majd közli, hogy 2023 I. negyedévében 3613 új lakás épült, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, azaz 2022. I. negyedévében. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Nem kell hosszan magyaráznom, hogy a 2023. február 22-én közöltekkel ellentétben
nem pozitív elmozdulásról, hanem jelentős visszaesésről van szó.
Egyötödével kevesebb lakás épült, mint 2022. első három hónapjában, és több mint egyharmadával kevesebb engedélyt adtak ki, mint a múlt év első negyedében. Még egyszer: „almát az almával” hasonlítottam össze, a „zsugorodást jelző mutató” szerintem hiteles.
A KSH tájékoztatójában megtekinthető grafikonok is az elkeserítő tendenciáról tanúskodnak, és a fent leírtakat igazolják: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épülő és a használatba vett lakások száma egyaránt lejtmenetben van, és csak reménykedhetünk, hogy ez a hirtelen esés hamar mérséklődik, nem gyorsul zuhanássá, és az év hátralévő részében a trend újból kedvező folyamatokra utalhat.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tavaly év végi tájékoztatója szerint az építőipar összes feladatán belül mintegy 20 százalékos nagyságrendet képvisel a lakásügy, az újjáépítés és a felújítás. A mikro- és kisvállalkozói kör klasszikus piaca ez a lakosság részére végezhető feladat.
Ennek a lakossági piacnak a 2023. évi alakulása nem csak az építőipar (és az építőanyag ipar) munkaellátottsága szempontjából van jelentősége, hanem a foglalkoztatási lehetőségek, a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulás és az építmények energiaszükséglete szempontjából is. Én is így gondolom.
Dr. Dávid Ferenc
