Szijjártó Pétert iszonyúan felheccelték a civilek, amiért azok ellentmondanak az Orbán-kormánynak

Már megint háborúzik.

Szijjártó Péter szerint „istentelen ideológiák” nyomásgyakorlása zajlik, mivel „különböző civil szervezetek” el akarják foglalni az iskolákat, illetve „megkérdőjelezik” a szülők helyét és jogait. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: az általuk képviselt „közösségépítésben” kulcsszerepe van a katolikus egyháznak – mondta Szijjártó Hegykőn.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 220 millió forintos kormányzati és európai uniós támogatásból felújított Öreg iskola átadásán

rendkívül fontosnak nevezte

azon közösségek fenntartását, „amelyek minden viharban” együtt maradtak, ugyanis ezekre épül a magyar jövő.

„Magyarország jövője a közösségekben van, innen, Hegykőtől, egészen Kisvárdáig, vagy éppen Szobtól Röszkéig (…) Amíg ezek a közösségek összetartanak, addig meg is tartanak minket. És mindaddig, amíg ez így van, addig nyugodtak, viszonylag nyugodtak lehetünk a magyarság, a magyar nemzet jövője szempontjából is”

– fogalmazott.

Azt állította, hogy ezeket a közösségeket a múltban és a jelenben is számos kihívást érte és éri, amire első példaként a rendszerváltásig tartó

istentelen diktatúra

brutális pusztítását” említette, mondván, hogy az oktatás tönkretételével és az egyházak ellehetetlenítésével próbálták szétverni az ország jövőjét.

„Nincs új a nap alatt, mivel most is istentelen ideológiák nyomásgyakorlásával nézünk szembe, amikor az iskoláinkat NGO-k foglalnák el, amikor ezek a szülők jogait, a szülők kötelezettségeit, a szülők helyét is már megkérdőjelezik”

– jelentette ki.

„Olyan időszakban élünk, amikor szép lassan – azt nem mondanám, hogy csöndben, de megpróbálván észrevétlenül – a kereszténység vált a világon a legüldözöttebb vallássá”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy:

„Minket, magyarokat, kemény fából faragtak. Mi, magyarok, ellenálltunk minden létező sötét eszmének. Mi, itt Magyarországon, kibekkeltünk minden diktatúrát, és mi innen, Magyarországról hazaküldtünk minden megszálló hatalmat”.

Aláhúzta, hogy ez a képesség hazánk több mint ezeréves keresztény államiságából táplálkozik, amely garantálja a nemzet elpusztíthatatlanságát, ahogy az már többször bebizonyosodott.

Kiemelte, hogy a jövő a közösségekben van, ezért ezeket építeni kell, fenn kell tartani, márpedig ebben

kulcsszerepe van az egyházaknak,

s különösen a Magyar Katolikus Egyháznak, a kormány ezért – elmondása szerint – minden támogatást megad ezen munka folytatásához.

„Például ahhoz is, hogy az egykor nemzedékek oktatását, nevelését tanúsító falak ne válhassanak végérvényesen enyészetté, hanem legyenek újra a közösségépítés tereivé, ahol újra együtt lehetnek a hegykőiek, ahol újra kiállításokat rendezhetnek, ahol újra összejöhetnek a civil szervezeteik, a klubjaik, és ahol újra a jövő fontos, és néha nehéz kérdésekről beszélgethetnek”

– mondta.

A miniszter arról beszélt, hogy szerinte nagy szükség is lesz ezekre a közösségre, minthogy jelenleg is „súlyos kihívásokkal” kell szembenézni.

„A háború villámai csapkodnak a fejünk felett, az ellenségeskedés vált a nemzetközi politika alapvetésévé, a világ újra blokkosodás irányába halad”

– állította.

Mindez pedig szavai szerint veszélyekkel jár, ugyanis Közép-Európa Kelet és Nyugat konfliktusán mindig rajtaveszít, ez ténykérdés.

„Minden elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy az erős közösségekre épített erős Magyarország még ezeket a mostani kihívásokat is le tudja, le fogja tudni győzni”

– összegzett.

NYF kommentár: Igaz, hogy fontos értékteremtő ereje van az egyházaknak, illetve az általuk fenntartott iskoláknak (is), de nem szabad elfogultnak lenni.

Mint minden „szervezet„, az egyház is követ el hibákat.

Az pedig, ha az államot és az egyházat olyan szoros kapcsolatban képzeljük el, mint a miniszter, akkor elképzelhető, hogy Magyarországon nincs vallásszabadság. Ugyanis így

az egyház az állam foglya.

Joggal merül fel sokakban az a gondolat is, hogy Orbán Viktorék csak politikai haszonszerzés céljából használják fel a kereszténységet.

Egy keresztény embernek nem kellene kérkednie kereszténységével, ha az életvitelében érzékelhető lenne

a szolidaritás, az elfogadás, a szeretet, az őszinteség és a tisztesség.

(MTI korrigálva/Nyugati Fény)

Valódi Hírek