Hatalmas különbségek vannak országszerte.
Tavaly 789 orvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez
– közölte Páva Hanna a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán, Tapolcán.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője szerint az elmúlt 5 éveben emelkedett a fiatal, 25-39 év közötti orvosok száma, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol van elég szakember.
A 40 év feletti orvosok száma csökkent, 2022-ben több mint 200 fővel kevesebb ilyen korú szakember szerepelt az alapnyilvántartásban, mint 5 évvel korábban.
A legnagoybb növekedés a 35-39 éves korosztályban történt, 6 éve még csak 2904 fő szerepelt az adatbázisban, a szám azonban 3830-ra emelkedett a tavalyi évre.
A régiónként és kórházanként, az elosztásban óriási különbségek vannak – tette hozzá az igazgató, ugyanis az intézmények harmada foglalkoztatja a kórházi orvosok és szakorvosok 81 százalékát, a munkaerő az országos intézetekben, egyes megyei kórházakban és klinikai központokban összpontosul
Az orvosok migrációs tendenciája egyelőre változatlan, a külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt igénylő orvosok száma 2012-ben volt a csúcson, akkor 1106 fő nyújtott be kérelmet a dokumentum iránt.
Az ápolói létszám összességében csökkent a vizsgált időszakban,
sőt a szakképzetlen ápolókat több intézményben és nagyobb arányban foglalkoztatják több műszakban,
betegágy mellett a 2019-es adatokhoz képest.
Azonban 4 éve 7 intézmény alkalmazott szakképzetlen ápolókat, ez a szám 2023 januárjára 3-ra csökkent.
Az ápolói hivatás megítélése rossz eredményeket hozott,
az országos átlag 2,9 lett az 1-től 5-ig terjedő skálán.
A legjobb eredmények Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, amíg a legrosszabbak, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékből érkeztek.
A kutatások és becslések alapján
körülbelül 20-25 ezer ápoló hiányzik a hazai egészségügyből.
Bugarszki Miklós, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet ápolási igazgatója szerint ez a rendszer stabilitásából is ered.
Meglátása szerint az átvezénylések, a szakmapolitikai intézkedések, a Covid-időszak járványügyi rendelkezései sokakat tereltek a felmondás útjára.
A dolgozóhiány azonban túlterheltséget, fáradtságot, kiégést okoz az intézményekben, így romlik az ápolás minősége, növekszik a nemkívánatos események száma. Ez betegbiztonsági és gazdasági kockázatot is jelent, valamint az ápolási napok számának növekedése a költségek emelkedését okozza – összegezte a helyzetet a Burgarszki Miklós.
(medicalonline.hu nyomán)
