Vallottak ellene.
Csütörtökön megkezdődött annak a baranyai polgármesternek a tárgyalása, akit azzal vádolnak, hogy csak papíron foglalkoztatott közmunkásokat 2015 és 2017 között – írta az Átlátszó.
A polgármester egyelőre tagadja bűnösségét, valamint a bűncselekmény elkövetését, vallomást még nem tett. Azonban a szintén megvádolt egykori közmunkások
mind elismerték, hogy ellenszolgáltatás nélkül kaptak fizetést.
Mint írták, a büntetőeljárás minden érintettet megviselt, az egyik vádlottnak akár a házát is elárverezhetik. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a per egy tömegesen előforduló elkövetési formára mutat rá, mégis alig-alig van polgármester, aki ilyenen megbukik.
A 300 fő lakosú Baranya megyei Kárász független polgármestere, Lép Péter és társai ellen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt emeltek vádat.
A vádirat szerint a polgármester 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben a mezőgazdasági startmunka program keretében (vagyis közpénzből) közmunkásokat alkalmazott, de csak papíron.
A vádak szerint azonban 3 fő munkaviszonyát valótlan tartalmú jelenléti ívekkel és bérkifizetési okiratokkal igazolta a polgármester. Mindezzel pedig azt szerette volna elérni, hogy a hatósági szerződésekben szereplő létszám biztosított legyen, és hogy a programért járó pénzt a település lehívhassa. A vádirat alapján a polgármesternek a „rendszeres haszonszerzés” volt a célja, és ezzel 2015 és 2017 között ,
2,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A tárgyaláson mindezek mellett az is kiderült, hogy a foglalkoztatott közmunkások nem végeztek rendszeres munkát a faluban, és nem is kapták meg a munkaszerződésen feltüntetett bért, csak annak egy részét, havi 25-30 ezer forintot.
Mint írták, a három év alatt egyikük félmillió, ketten pedig több mint 1-1 millió forintot kaptak kézhez az önkormányzattól. A pénz fennmaradó része pedig a polgármesteri hivatalnál maradt.
„Én azt az utasítást kaptam, hogy ezeknek az embereknek csak a bérük felét fizessem ki,
a többit tegyem egy borítékba a házi pénztár mellé. Ez a boríték egy idő után eltűnt, de nem tudom, mi lett vele vagy a benne lévő pénzzel”
– mondta az egyik tanú a tárgyaláson, ahol később az is elhangzott, hogy ezt nevezték a faluban „fekete pénznek„.
A képviselő-testület egyik tagja a bíróságon arról számolt be, hogy amikor rákérdezett, mire költötték ezt a pénzt, a polgármester azt mondta, ebből fizette többek között a testület egyik év végi vacsoráját is. A polgármester ugyanakkor a szembesítésen ilyenre nem emlékezett – jegyezték meg.
Az üggyel kapcsolatban 2023. január 12-én tartottak előkészítő ülést, ahol két vádlottal szemben ítélet is született, azok után, hogy elismerték a bűncselekmény elkövetését. A polgármester és a harmadrendű vádlott akkor még ártatlannak vallotta magát, utóbbi azonban végül mindent bevallott.
A vádlott a tárgyalás során elmondta, a polgármestert először ő maga kereste fel, hogy munkát kérjen tőle, de a betegsége miatt nem vették fel. Ennek ellenére pár nappal később a polgármester a buszmegállóban odalépett hozzá és azt kérdezte tőle:
„25 ezer forint jó lesz?”
„Hát mit mondhattam volna erre? Persze, hogy jó! Kevés pénzből éltünk, minden forintra szükségünk volt, így elfogadtam. Minden hónapban egyszer kellett bemennem a hivatalba aláírni a papírt, és átvenni a pénzt. Nem tudtam, mi ez az egész, azt hittem, valamilyen segély”
– magyarázta a különös részleteket a vádlott, aki azt is elmondta: akkor szembesült először tettének súlyával, amikor rendőrök keresték fel. Mint mondta, csak akkor tűnt fel számára az ügy komolysága, amikor megkapta a vádiratot, amelyben az szerepel, hogy akár egymillió forintot is követelhetnek rajta. Ekkora összeget pedig nem tudna kifizetni, így akár a házát is elárverezhetik.
A polgármestert és két közmunkást nagyobb vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával, míg egy főt hamis magánokirat felhasználásával vádolják az ügyben.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy a polgármester kapjon pénzbüntetést és vagyonelkobzást (669 580 Ft erejéig), a polgármesteri tisztség viselésétől mint foglalkozástól tiltsák el.
Hadházy Ákos, aki évek óta figyelemmel követi az ügyet, szintén jelen volt a tárgyaláson. A lap kérdésére elmondta, a perre három dolog miatt szeretné felhívni a figyelmet.
„Nagyon-nagyon sok olyan megkeresést kaptam az évek során, amelyek arról szóltak, hogy polgármesterek hogyan éltek vissza a hatalmukkal.
Hogy ők dönthetik el, kit vesznek fel közmunkára, és arra is hatásuk van, mit kell dolgozniuk ezért a megalázóan kevés pénzért. Jobb esetben »csak« ezzel tartják sakkban a legkiszolgáltatottabb választóikat.
Rosszabb esetben olyan beruházásokat csináltatnak meg velük, amit aztán más vállalkozók is leszámláznak. Vagy akár saját földjeiken dolgoztatják őket egyfajta jobbágyokként. Legrosszabb esetben pedig – ahogyan most is – nem kell semmit dolgozni, de a pénz egy részét magánál tartja a települést vezető politikus”
– mutatott rá a politikus, aki az ügy szomorú tanulságának azt tartja, hogy míg sok százmilliós csalások elkövetői pár százezres büntetésekkel megúszhatják a dolgot, itt egy idős, beteg asszony még a házát is el fogja veszíteni amiatt, mert a polgármestertől segélyként elfogadta a közmunkáért járó pénzt.
„Az ügynek azonban van egy nagy pozitívuma is”
– mutatott rá Hadházy, aki hangsúlyozta, az eset azért jutott el idáig, mert a községben voltak olyan öntudatos és felkészült honfitársaink, akik a polgármester visszaélésgyanús ügyeit nyilvánosságra hozták, és feljelentést is tettek.
Az ügyben várhatóan majd szeptemberben születik ítélet.
(Címlapkép: illusztráció)
