Vélemény.
„Sajnos még nem. Tehát az Ön kérdésére, hogy ami eddig történt inflációcsökkenés ügyben, elegendő-e ahhoz, hogy az ársapkákat kivezessük, erre a kérdésre egyenesen azt kell mondanom, hogy nem. Ami eddig történt, az kevés. (…)
Én azt remélem, hogy áprilisban már az infláció csökkenése érzékelhetőbb lesz, általánosabb lesz, nemcsak egy-egy termékre vagy termékcsoportra terjed ki, hanem általában szélesebb inflációcsökkenés lesz, és május-júniusban pedig egy határozott esésre is számítok.
Ugye, van ez a vakcina, inflációellenes politikának nevezzük, amit beadtunk, és várjuk, hogy kifejtse a hatását. Biztató ez a néhány százalékos vagy tizednyi csökkenés, de ez sajnos nagyon kevés.”
(Orbán Viktor)
A fenti mondatok a szokásos péntek reggeli igehirdetésen hangoztak el. A miniszterelnök közölte velünk, hogy az ársapkák kivezetése még nem időszerű. A tartósan 25 % feletti átlagos infláció valamint az ársapkák több mint egyéves története azt bizonyítja, hogy az intézkedés nem hozta meg a kívánt hatást,
a kormány teljesen tehetetlen a fogyasztói árak rendkívül gyors növekedésével szemben.
A kormányfő (és segédei) infláció elleni vakcináról hablatyolnak, csakhogy
az alkalmazott szérum abszolút hatástalan,
a beteg (a magyar gazdaság) nem gyógyul lázas állapotából. Március hónapban 25,2 százalék volt a pénzromlás üteme, az élelmiszerárak 42, 6 százalékkal növekedtek, mindkét érték – negatív értelemben – csúcsteljesítmény.
Játsszunk egy kicsit a számokkal, ígérem nem lesz bonyolult a művelet! Magyarországon január, február és március hónapban egyaránt 25 százalék feletti volt az infláció. Tételezzük fel (és legyünk nagyvonalúak), hogy a II. negyedév minden hónapjában (április, május, június) 3-3-3 százalékkal mérséklődik a pénzromlás üteme. (Megjegyzés: ha igaz lenne a „háborús infláció” nevet viselő politikai hazugság, akkor az egyre élesedő harci cselekmények következtében nem is csökkenhetne.)
Továbblépve és a tizedekkel nem törődve: (3×25)+22+19+16=132/6 hónap= 22 %.
Ez azt jelenti, hogy 2023 I. félév/2022.I. félév összevetésében az infláció mértéke még mindig meghaladja a húsz százalékot! Na, ezt a húsz százalékot kell viszonyítani a 15 százalékos év eleji nyugdíjemeléshez, és a szintén 15 % körüli minimálbér és garantált bérminimum növekedéshez.
Féléves szinten jól érzékelhető óriási a „bukta”: a kisnyugdíjasok és az alacsony keresetűek reálpozíciója egyértelműen romlik. Indokolt és szükséges tehát a gyors kiigazítás. Ha tegnap lépett volna ebbe az irányba a kormány, ha holnap nyújtana anyagi támaszt a rászorulóknak,
már az is későnek bizonyulna.
Ismét fontosnak tartom, hogy a szomorú magyar „eredményt” összevessem mások idevonatkozó adataival. Segítségemre sietett a lengyel, a szlovák és a cseh statisztikai hivatal, ígérem, hogy nem fogom hosszú számsorokkal kínozni a kedves olvasót.
- Lengyelország: Márciusban az éves fogyasztói áremelkedés 16,1 százalékra lassult. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek és nem alkoholos italok drágultak, 24 százalékkal ugyanúgy, mint februárban.
- Szlovákia: Márciusban az éves infláció mértéke 14,8 százalékra csökkent a februári 15,4 százalékról, azaz négy hónapot követően újra 15% alá bukott. A javulás ellenére az élelmiszerek kategóriájában még mindig erőteljes az áremelkedés, 2022 márciusához viszonyítva az árszint közel 29 százalékkal magasabb. (Nálunk 42,6 %)
- Csehország: Márciusban 15 százalékra csökkent az éves infláció a februári 16,7 százalékról.
Itt tartunk. Az ársapka marad. A vágtató infláció is. Nálunk biztosan.
Dr. Dávid Ferenc
