Új kihívásokra figyelmeztetett az árnyékkormány vezetője.
Dobrev Klára szerdán nagykonferenciát tartott „Kiút a válságból – Magyar problémák, európai megoldások” címmel az Új Köztársaságért Alapítvány szervezésében.
A nyitóbeszédet az árnyék-miniszterelnök, a DK EP-képviselője mondta el, majd Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő tartotta meg előadását.
Ezt követően egy panelbeszélgetésre kerül sor, amelyen részt vesz Heil Péter közgazdász, az Új Köztársaságért Alapítvány EU Kabinetjének vezetője, Bíró Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, Losoncz Miklós egyetemi tanár, a GKI kutatásvezetője, Brexit-szakértő, Gyévai Zoltán, a Szabad Európa EU-s ügyekkel foglalkozó újságírója.
A második panelbeszélgetésen Baka F. Zoltán, a 24.hu gazdaságpolitikai újságírója (moderátor), Arató Gergely kormányprogramért felelős árnyékminiszter, a DK országgyűlési képviselője, Pogátsa Zoltán egyetemi docens, közgazdász, szociológus, Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Herfort Marietta, az árnyékkormány romaügyi tanácsadója beszélgetnek.
Az esemény záróbeszédjét Rónai Sándor árnyék-külügyminiszter, a DK európai parlamenti képviselője tartja meg.
Dobrev Klára nyitóbeszédében a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, mert szerinte a szakmai vita fájóan hiányzik a hazai közéletből. Nincsenek viták az egészségügyről, vagy az oktatás kérdéseiről, nincsenek kerekasztal-beszélgetések szakmai kérdésekről – sorolta.
„Eltűnt ez a fajta szakpolitikai tartalom a magyar politikából”
– mondta Dobrev.
A DK-s politikus elmondta: több tucat szakmai konferenciát szerveztek, amióta az árnyékkormány megalakult, többek között mezőgazdasági, vízgazdálkodási, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, honvédelmi, egészségügyi kérdésekben tartottak rendezvényeket, amelyek során az önkormányzatok problémáira is felhívták a figyelmet.
A konferencián azt a kérdést szeretnék körbejárni, hogy Magyarország miként alkalmazkodhatna jobban napjaink kihívásához, válságaihoz.
„Az elmúlt évtizedekben talán a második világháború óta nem volt arra példa, hogy 15 év alatt olyan alapvető tudást, intézményrendszert, szervezettséget megkérdőjelező válságok legyenek, mint amiket mi végigéltünk az elmúlt 15 évben”
– hangsúlyozta Dobrev, aki a válságokon és veszélyeken túl kiemelte
a jobboldali populista politika térhódítását Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, és Magyarországon.
Dobrev a háborúval kapcsolatban rámutatott az orosz agresszió kérdésére is, amelyről elmondta:
„Azt hittük, hogy Európában sok ezer ember életét kioltó háborúra nem kerül sor, hogy nem lehet olyan, hogy egy európai fővárost bombáznak. Hogy óvodákat, iskolákat bombáznak. Hogy gyerekek, szülők, nők halnak meg egy agresszor miatt.”
Hangsúlyozta:
a háború alapjaiban kérdőjelezte meg
mindazt a biztonságpolitikai rendszert, amelyben mindenki hitt az elmúlt évtizedekben.
Jelezte: előreláthatóan újabb és újabb válságokra kell felkészülni a következő években.
Kijelentette: most arra kell koncentrálni, hogy mit lehet tanulni az elmúlt évek válságaiból, hogy fel lehessen készülni a jövőbeli kihívásokra. Hozzátette, Európa tudott reagálni ezekre: a COVID-válság idején az Európai Unió pár hónap alatt megduplázta a költségvetését, és először a világtörténelemben létrehozta az újjáépítési alapot.
Ezután arról beszélt, az egységesült Európából mindössze két ország lógott ki az elmúlt időkben. Az egyik Nagy-Britannia – ahol szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépés mellett szavaztak –,
a másik pedig Magyarország,
ahol „minden egyes nappal szorulunk kijjebb az Európai Unió peremére”.
Dobrev utalást tett Orbán Viktor EU-ból való kilépéssel kapcsolatos kijelentéseire. Felidézte azt a sokat hangoztatott álláspontot, miszerint „Orbán nem is akar kilépni az unióból„.
„Azt tudom mondani, hogy nem érdekel, hogy mit akar! Nem érdekel!
Az a kérdés, hogy amit tesz, annak mi a következménye”
– hívta fel a figyelmet, majd emlékeztetett: Nagy-Britanniában sem gondolták volna, hogy valóban ki fognak lépni az EU-ból. Hozzátette: ők voltak a legjobban meglepve, hogy a populista propagandájuk ilyen eredményre vezetett.
„Minden nap egyre erősebb az EU-ellenes, »Brüsszel-ellenes« propaganda, vagy éppen most az euroatlanti integritásunkat és tagságunkat megkérdőjelező propaganada.
Minden nap van olyan lépés, amely távolabb visz minket Európától”
– mondta, majd hozzátette, ilyen ügy például a finn és a svéd a NATO-csatlakozás késleltetése, most éppen egy moszkvai látogatás, vagy a fehérorosz külügyminiszter magyarországi látogatása, aki ellen egyébként az egész Európai Unió szankciókat akar bevezetni.
„Hova vezet ez?! Úgyhogy ne jöjjenek nekem azzal, hogy mit akar Orbán és mit nem akar Orbán, hanem azzal, hogy
a tetteinek milyen következményei lesznek!”
– jelentette ki Dobrev Klára.
Videó:
(Demokratikus Koalíció/Facebook)
