A fehérorosz diktátor ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor.
Meglehetősen aggasztó hírek érkeztek Oroszország és Belarusz irányából a telepítendő atomfegyverek ügyében. Az orosz-ukrán háborúban pedig egész Kelet-Európában – mint új elem – egyre nagyobb szerepet kap a pszichológiai hadviselés.
Az atomfegyverekkel kapcsolatban legutóbb Oroszország minszki nagykövete szólalt meg. Borisz Grizlov, a fehérorosz SZTV-nek nyilatkozva kifejtette: a pusztító eszközök a lengyel határ közvetlen közelébe kerülnek majd. „Fittyet hányva az amerikai és nyugat-európai zajnak” – tette hozzá.
A Népszava arra hívta fel a figyelmet, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz vezető is megszólalt az atomfegyverek ügyében, amikor a múlt hét végén a parlamentnek hívott testület előtt elmondta országának éves üzenetét.
A fehérorosz diktátor hosszasan panaszkodott a Belaruszra nehezedő „nyugati nyomás miatt”, és kifejtette azt is, hogy meg kell védenie népét és a szuverenitást, amit vélekedése szerint, kizárólag az atomfegyverek befogadásával tehet meg.
„Amikor a kilencvenes években Fehéroroszország lemondott az atomfegyverekről,
akkor még nem volt nyugati nyomás, nem voltak szankciók”
– mondta.
Belarusz több mint egy éve vesz részt Oroszország Ukrajna elleni háborújában, az orosz légierő pedig hídfőként használja területét és katonai infrastruktúráját. (A hídfő jól kiépített – stratégiai védőpontot jelent, amelynek feladata a katonai csapatok folyami átkelésének, partraszállásának biztosítása.)
Mint írták, Fehéroroszországban képzik ki a mozgósított orosz katonák egy részét is. Lukasenko arra is tett utalást, hogy az atomrobbanófejek esetleg az ő ellenőrzése alá kerülhetnek, amivel az ország légierejének Szu-25 vadászbombázóit látják el. Oroszország tíz ilyen harci gépet adott át korábban Belarusznak.
Mindennek azonban – látszólag – ellentmond a minszki külügyminisztérium nyilatkozata. Ebben ugyanis úgy írtak, hogy nem sértik meg az atomfegyverek továbbadásának nemzetközi tilalmát tartalmazó szerződést, mert azok továbbra is orosz ellenőrzés alatt maradnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mindezt megerősítette, amikor március 25-én bejelentette, hogy harcászati atomfegyvereket visznek a szövetséges állam területére. Az orosz vezető így válaszolt arra, hogy a britek Challanger harckocsikkal együtt uránból is készült lövedékeket szállítanak Ukrajnába.
Az orosz elnök bejelentette:
július elsejéig elkészül a robbanófejek tárolására alkalmas betonbunker.
Több lengyel elemző arra hívta fel a figyelmet az üggyel kapcsolatban, hogy Lengyelország ennek a nyílt fenyegetésnek az első számú célpontja lehet. A szakértők jelezték: az orosz harcászati atomeszközök átszállítása már megtörtént Belarusz területén lévő támaszpontokra.
Lukasenko évek óta beszél arról, hogy hadseregének korszerűbb elrettentő eszközökre van szüksége „a NATO-nyomása miatt”. Elsősorban Iszkander harcászati ballisztikus rakétákat igényelt, amiket meg is kapott. Mint írták, ezek hatótávolsága 500 kilométer és alkalmas arra, hogy 5 -50 kilotonnás nukleáris robbanófejet szereljenek fel rá. Belarusz területéről több NATO-tagországot is fenyegetnek ezzel.
Bartosz T. Wielenski a varsói Gazeta Wyborcza katonai szakértője közölte: azért előnyös az oroszok számára a belarusz megoldás, mert az exklávé területe túl kicsi, a NATO légiereje gyorsan megtalálná, és megsemmisíthetné a rakétákat. Belarusz 13-szor nagyobb és jobban elrejthetnék ott a pusztító harcászati eszközöket.
Wielenski hangsúlyozta: az amerikai csapatoknak nincs Európában az orosz harcászati rakétákhoz hasonló eszközük. A németországi, hollandiai, belgiumi, olaszországi és törökországi bázisokon mintegy száz nukleáris légibombát őriznek.
„Putyin lépésének az lehet a következménye, hogy az amerikai arzenálhoz hozzáférő államok klubja újabb tagokkal bővülhet – például ilyen lehetne Lengyelország is”
– mondta a katonai szakértő.
Amikor Lukasenko a minszki parlamentben az országára nehezedő „nyugati nyomás” miatt panaszkodott, és atomfegyverekkel fenyegetőzött, kitért az ukrajnai háborúra is, amivel kapcsolatban
ugyanúgy érvelt, mint Orbán Viktor.
Lukasenko is arról értkezik, hogy „egy olyan nukleáris hatalmat, mint Oroszország nem lehet legyőzni”. Ezért az ukránoknak bármilyen feltételekkel is, de tűzszünetet kell kérniük. Ez a pedig – mint írták – egyértelmű jele annak, hogy Lukasenko sejti, Oroszország képtelen katonai győzelmeket elérni, miután téli offenzívája kudarcba fulladt.
A fehérorosz diktátor attól is tarthat, hogy a beérkező nyugati haditechnikával és kiképzéssel az ukránok képesek lesznek kiszorítani területükről az orosz hadsereget.
A minszki zsarnok uralmát ez a háború, illetve az egyre szorosabb orosz gyámság tartja fenn. Ha Ukrajna katonai sikereket ér el, az nehéz helyzet elé állítaná őt. Ha súlyosbodik a helyzet, Putyin kikényszerítheti a fehérorosz hadsereg alárendelését, és a gazdaságot is teljesen bekebelezi. Lukasenko pedig így elveszíti még meglévő helytartói státuszát is. Az orosz összeomlás és Ukrajna győzelme szintén a rezsim végét jelentené – írták.
(nepszava.hu nyomán)
