Nem jó kilátások.
Magyarország esetében a fejlődő országok közül a legmagasabb inflációs szinttel, fennmaradó jegybanki szigorral és visszafogott növekedéssel számol az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet – írta a Portfolio a hitelminősítő friss elemzésére hivatkozva.
Elemzésük szerint idén az alapkamathoz nem nyúl majd hozzá a Magyar Nemzeti Bank, legfeljebb az egynapos betéti tendernél (a tényleges, 18%-os irányadó kamat esetében) jöhet vágás. Ráadásul valószínűnek tartják, hogy a bankpiacok felől egy új, leginkább bizalomhiányból fakadó válság
megrogyaszthatja a magyar gazdaságot
– írták.
Az elemzés során egyszerre vizsgálták a latin-amerikai régióból Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru idei várható teljesítményét, míg Európában Magyarország, Lengyelország és Törökország volt az elemzők fókuszában, de Ázsia nagy gazdaságait (Kína, Indonézia és India) is értékelték.
Mindezek alapján pedig arra a következtetésre jutottak, hogy
a reál-GDP növekedése idén a legtöbb feltörekvő piacon jelentősen lelassul,
ahogy a járvány utáni fellendülés hatása mérséklődik, és a magasabb kamatlábak visszafogják a gazdasági növekedést. A kínai gazdaság beindulása kedvező a feltörekvő piacok számára, azonban szerintük nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az USA és Európa lassulását.
„Az euróövezet energetikai kilátásainak és a gazdasági növekedésnek némi javulása arra késztetett bennünket, hogy kissé felfelé módosítsuk a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó 2023-as, illetve 2024-es GDP-előrejelzésünket”
– írták, hozzátéve, továbbra is arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztása csak 2024-ben fog majd élénkülni, ami visszafoghatja a gazdaságok növekedését.
Pozitívumként említették, hogy elemzésük szerint a magyarországi és lengyelországi beruházásoknak kedvezni fognak a feldolgozóipari közvetlen külföldi befektetések és a megnövekedett állami védelmi kiadások.
Ugyanakkor kiemelték, hogy így is alig várnak éves növekedést Magyarországon: előrejelzésük szerint 0,3 százalék lehet a reál-GDP bővülése.
Mint írták, a feltörekvő gazdaságok között csak két válságországban számítanak magasabb inflációra a 2023-as éves átlagot nézve, mint Magyarországon:
Argentínában, ahol 97,9 százalékot jósolnak, és Törökországban 44,6 százalékra számítanak.
Argentína stagflációs állapota évek óta tart, míg Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök unortodox kamatvágási nyomása emelte magasra a pénzromlás ütemét. Őket viszont már Magyarország követi, ugyanis hazánk tekintetében 18,5 százalékos éves átlagot valószínűsítenek.
Az S&P Global szakértői úgy vélik:
„{H}a a külső fizetési mérlegek sérülékenysége súlyosabbá válna, és a kockázatkerülés egy károsabb forgatókönyv szerint megnövekedne, akkor az alacsonyabb tartalékmegfelelőséggel a feltörekvő országok kerülhetnek a célkeresztbe.
Ennek oka a nagyobb folyó fizetési mérleghiány, az alacsonyabb központi banki likvid tartalékok és a jelentős dollárban denominált adósságok keresztezése.„
Ezt a tényezőt pedig súlyos kockázatnak tekintik, Argentína, Chile, Kolumbia, Magyarország, Malajzia, Dél-Afrika és Törökország esetében.
(spglobal.com/portfolio.hu nyomán)
