Érdemes gépésznek állni.
Tornyi Lajos, a Dekra Akademie értékesítési igazgatója arról beszélt, hogy számos hiányszakma van, amelyeket érdemes választani, hiszen azokkal versenyképes fizetésre lehet szert tenni. Továbbá megjegyezte: egyre több vállalatnak lesz szüksége a külföldi munkaerő-kölcsönzésre a munkaerőhiány miatt. Az igazgatót a Pénzcentrum kérdezte.
Arra a kérdésre, hogy miben nyilvánul meg a jelenlegi képzési rendszer piacképessége az igazgató azt válaszolta, hogy
„Megjelentek olyan hiányszakmák, amire nagy szükség volt és a korábbi rendszerben nem lehetett elérni. Egyre többen fordulnak az olyan hiányszakmák felé, mint a nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő vagy a napelem telepítő.”
Az építkezések során egyre inkább elvárás lett az energiahatékonyság, ehhez pedig képzett szakemberekre van szükség. Arra, hogy milyen módon alakult át a DEKRA képzési palettája azt válaszolta, hogy
jelenleg több, mint 100 szakképesítést kínálnak az érdeklődőknek,
illetve a tradicionális képzések mellett az agráriumhoz vagy a szociális ágazathoz tartozó tanfolyamokat is hirdetnek.
Az igazgató úgy véli, hogy a jövőben emelkedni fog a megújuló energiához kapcsolódó berendezések telepítésére, illetve karbantartására az igény és növekedni fog a villanyautózáshoz kapcsolódó feladatok köre is, így a képzési piac várhatóan ebbe az irányba fog bővülni.
Jogos kérdés az is, hogy mennyire válságálló a jelenlegi gazdasági helyzetben egy szakma. A pénzcentrum erről is kérdezte az igazgatót, aki elárulta, hogy szerinte mely szakmák lehetnek bombabiztos választások.
„Az építőiparban leginkább a gépészetet szeretném kiemelni, de folyamatos a képzési igény az erős áramú képzéseknél a technikusokra, villanyszerelőkre.
Emellett, ha vetünk egy pillantást a preferált beruházási döntésekre, beruházásokra, amelyek jellemzik most a gazdaságunkat, világosság válik, hogy minden a megújuló energia és villanyautózás irányába mutat.
Ezekről a preferált beruházási döntésekről azért annyit el kell mondani, hogy elég nehéz helyzetbe hozhatják a térség jelenlegi foglalkoztatóit.
Ezekben a térségekben már nem csak a külföldre irányuló szakképzett munkavállalók elvándorlásával kell ugyanis számolni, hanem a lokális munkaerő elcsábításával is.”
Az igazgató hangsúlyozta, hogy megnőtt az igény a kevesebb szaktudást igénylő, betanított állások iránt is.
„Magyarországon rendkívül alacsony a felnőttképzésben résztvevők aránya 2021-ben 5,9 százalék volt ez az érték, tehát baromira le voltunk maradva a 11 százalékos Európai Uniós átlagtól.
Az igazgató meglátása szerint a hazai tanfolyamokat (gyakran) 30-as, 40-es éveiben járó munkavállalók választják, akik gyorsan szeretnének egy szakképesítést szerezni.
Az igazgató szerint a felnőttképzésnek hatalmas előnye az, hogy rövid idő alatt olyan szakmát lehet szerezni, amely a piaci igényekre reagál. A befektetett energia és idő nem kevés, viszont rövid idő alatt visszahozhatja az árát”
— állította az igazgató.
Az interjú során szó esett a válságról is, amely nyilvánvalóan érintette a munkavállalókat (koronavírus, energiaválság, elszabadult infláció.) Ezek leépítéseket eredményeztek.
„A céges partnereinknél azt is tapasztalom, hogy a szakképzett munkaerő toborzása mellet az értékes munkaerő megtartása válik egyre komolyabb kihívássá. Talán ennek köszönhető, hogy érezhetően egyre inkább fókuszba kerül az emberközpontú munkakörnyezet megteremtése”
— fogalmazott.
Jelenleg azonban Magyarországon munkaerőhiány van. Az igazgató úgy véli, hogy ezt csak munkaerőkölcsönzéssel tudjuk kiküszöbölni. Toronyi legalább 100 ezer olyan munkavállaló letelepedésére, kölcsönzésére számít, akik segítségével orvosolni lehet a munkaerőhiányt.
(Pénzcentrum.hu nyomán)
