A helyiek nem tűrik szó nélkül.
A Recsken épülő bányáról készített riportot a 24.hu. Úgy tűnik, hogy a
lakosság tájékoztatása nélkül döntött arról a település vezetése,
illetve a beruházó, hogy bányát nyitnak a településen. Talán egy bányanyitás nem is lenne nagy szenzáció, de itt probléma, hogy
a munkálatokat pár száz méterre végzik a lakóházaktól.
A félelem legfőbb oka a robbantás. Robbantani azért kell, hogy a hatalmas kőtömböket mozgatható, majd feldolgozható darabokra fejtsék.
Az üggyel kapcsolatban megszólalt több helyi lakos is. Egyikük Mikola Mihályné, aki Recsk legszegényebb részén lakik, a Hunyadi soron.
„Mi lesz, ha többet robbantanak? Mi lesz, ha mindig? Az a kő akkor is lejöhet, amikor alszunk, és
akkor bizony meghalunk, vége.
Ezek bármikor robbanthatnak, bármikor, érti?!
A múltkor sem szóltak. Szó sem volt robbantásról addig, aztán csak robbantottak. Úgy robbantottak, hogy megmozdult az ágy. Higgye el, hogy megmozdult!”
– kiáltotta indulatosan.
Az asszony férje, Mikola Mihály is nyilatkozott, aki egykor bányászként dolgozott:
„Ki hallott olyanról, hogy a házak közt bányát nyitnak? Ki őrült meg? Sok bányát megjártam, dolgoztam Komlón is, de én ilyet nem láttam.
Addig fognak lövöldözni, amíg ránk nem dől a hegy.”
Egyébként a történetnek politikai szála is van. A debreceni székhelyű beruházó cég, az Andezit-Bau tulajdonosai közt megtaláljuk a Kósa Lajos Fidesz-alelnökhöz kötődő ügyvédet, Fiák Istvánt is.
A lakosság körében viszont nem a politikai vonatkozások verik ki a biztosítékot, hanem a munkálatokkal járó elviselhetetlen zajok, ezt ők úgy hívják, hogy „kelepelés„.
Pár hete robbantottak, ekkor egy elkeseredett asszony fejszével sietett a munkagépekhez, végül őt rábeszélték, hogy ne ilyen állapotba menjen beszélni az építkezést bonyolító munkásokkal.
A másik fájó pont a helyiek számára, hogy nem kaptak részletes tájékoztatást a munkálatokról.
Az egyik olyan lakó is nyilatkozott, akinek a kertjétől pár száz méterre dolgoznak a munkagépek:
„Nem tudtunk semmit, senki nem szólt semmit. A polgármester se. Szerintem meg is van véve, de komolyan. Úgy, ahogy mondom, zsebbe, ahogy kell. Mi másért csinálná ezt a saját falujával?
A nő arról beszélt, hogy az utóbbi időben állandóan dolgoznak a munkások. Szerinte a helyieknek az a legnagyobb félelmük, hogy beomlik alattuk a bánya.
„Éjszaka is felkelek, nem tudok pihenni, aludni. Pedig olyan jó, nyugodt hely volt ez, tudja, nyáron olyan volt ez, mint az üdülő!
Csendes, jó levegő volt itt. De ennek vége”
– sérelmezte.
Ezután az építkezéssel járó zajra kezdett panaszkodni. Kiemelte: az eddig megszokott nyugalmuknak vége szakad.
A bányával járó problémákat erősítette meg egy helyi kőművesmester is. Elmondta, rendhagyó módon próbálták meg a helyieket lekenyerezni.
„Azt mondta a vállalkozó, akié a bánya, hogy épít
ide nekünk egy játszóteret, a gyerekeknek.
Érti? Egy játszótérrel akarják befogni a szánkat. Szép, nem?„
A portál interjút készített a település polgármesterével, Nagy Sándorral is.
A településvezető szerint a munkazaj nem ér el a lakókhoz, mert szerint az „elmegy felettük„.
„Bányászfalu vagyunk, most is vannak bányáink, na, de ha új bánya lesz, az nem jó, ugye? Még úgy sem, hogy azt se tudjuk, hogy a működés folyamán milyen lesz. Ha benne lesznek a bányaudvarban, semmit sem lehet majd hallani, zajtalan lesz.
Ezt követően azzal mentegetőzött, hogy a bányában zajló munkák semmilyen zajt nem okoznak majd a környéken élőknek.
Azt állította, hogy korábban évekkel ezelőtt lakossági fórumot írtak ki a helyieknek a bányanyitásra, de arra mindössze heten mentek el akkor. Hozzátette: a résztvevők tudtak az ügyről, mégsem nehezményezték a bányanyitást korábban.
„Azt mi sem gondoltuk, hogy ilyen közel lesz. Meglepett, hogy ilyen közel van.”
– tette hozzá.
A polgármester beszélt a bányaépítő vállalkozó „kormányzati hátteréről” is:
„Párszor hívtam már telefonon, akkor mondta, hogy épp a Parlamentben van.
Máskor elmondta, hogy neki nagyon jó barátja a Szijjártó meg a Kósa.
És akkor gondoltam magamban, hogy basszus, hát mit akarunk mi itt rugdosni? Innentől kezdve én úgy vagyok vele, hogy Magyarországon vagyunk, mit lehet ilyenkor tenni?„
Az ügyben megszólalt a vállalkozó is, Nagy István. Arra kérdésre, hogy barátjának mondhatja-e a külügyminisztert vagy Kósa Lajost, beszédes kitérő választ adott:
„{E}z a kérdés a bánya működésével kapcsolatban irreleváns.„
Szerinte a helyiek nem azért dühösek, mert rossz volt a kommunikáció, hanem azért, mert „botránypolitikusok” perzselték fel a hangulatot. Azzal védekezett, hogy a hatóságok ellenőrizték őket, és a működésüket törvényesnek nyilvánították.
„A botránypolitikusok által folyamatosan megfogalmazott valótlan állítások a bánya működésével kapcsolatban véleményünk szerint kimerítik a közösség elleni izgatás, valamint a jó hírnévhez való jog megsértésének fogalmát, amivel kapcsolatban jogi lépések megtételét tervezzük
– mondta dühösen.
A falu korábbi polgármestere, Holló Imre is nyilatkozott. Ő sem lát semmi rosszat ebben az ügyben. „Gyenge a kasszánk, és több bevétel kéne” – jegyezte meg.
Azt beismerte, hogy nem nagyon volt kommunikáció a lakosság és köztük.
A a bányanyitással szemben kritikus közösség élére Vas Imre Zsolt korábbi helyi képviselő állt.
„Fel nem tudom fogni, hogy a hatóságok, a kormányhivatal, a bányakapitányság mit csinál, Magyarországon hogy engedélyezheti azt, hogy lakóházaktól pár száz méterre bányát nyissanak? Ezt én nem értem.
– mondta.
Egy másik helyi lakos, Baranyi István keményen nyilatkozott a bányanyitással kapcsolatban:
„Feszült vagyok, igen, idegben vagyok. Csodálja? H*lye nem vagyok, nem érdekel semmi, de a család érdekel, azért élek.
Ötven éve itt élek. Ötven éve le van sz*rva ez a cigánytelep – mondta a csalódott férfi.
