Erről értekezett a kormányfő.
„Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, a globális többség békét akar”
– magyarázta Orbán Viktor csütörtökön Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében.
A kormányfő azt mondta: sajnos, Európa „háborús pszichózisban szenved”,
a kontinens napról napra sodródik bele a háborúba.
Orbán a türk államok vezetőinek megköszönte, hogy „a béke hangját erősítik„.
Köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is, aki – mint mondta – eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között, és arra kérte, hogy erőfeszítéseit folytassa a jövőben is.
„Csak így lehet esélyünk a békére”
– jelentette ki Orbán, aki azt is megköszönte a török elnöknek, hogy a NATO keretében
Magyarország és Törökország összehangolhatja munkáját.
A kormányfő elmondta: Európa fő kérdése ma a háború, és ez nehéz helyzet elé állítja Magyarországot.
„Ukrajna szomszédos állam, a háború hatásai azért súlyosak és közvetlenek, az infláció az egekben van, és az energiaárak is történelmi magasságban”
– tette hozzá, jelezve azt is, hogy a háborúban most már sok magyar ember is meghalt, mert a Nyugat-Ukrajnában élő magyar közösség tagjai közül is besorozzák a férfiakat a hadseregbe.
Ezért – folytatta – Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások.
Orbán ugyanakkor ismét hangot adott annak a véleményének is, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában
„egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”,
és – jegyezte meg – ez kihat majd a türk világra is.
Hozzátette, hogy Magyarországról egy másik veszélyt is látnak: olyan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy újra blokkosodás történhet – vélekedett.
Kijelentette: a világgazdaság blokkosodása ellentétes a magyar érdekkel, Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a kollektivitásban, az összekötésben látja a jövőt.
„Ebben a türk államok kulcsszerepet játszhatnak,
hiszen itt együtt vagyunk európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, amelyek a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással, jó példát adva az egész világnak”
– fogalmazott a kormányfő.
Közölte: Magyarország támogatja, hogy
- gazdasági,
- kereskedelmi
- és energetikai összeköttetéseik a türk államokkal új dimenzióba lépjenek.
„Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak”
– vetítette előre.
A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot ért drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket. Hangsúlyozta: Magyarország kutató- és mentőegységei az első napokban csatlakoztak török társaikhoz, és sok embert sikerült megmenteniük.
Megerősítette, hogy Magyarország csütörtökön 100 tonna kórházi eszközt adott át a török katasztrófavédelemnek, és azt is jelezte, hogy
Törökország az újjáépítésben is számíthat Magyarországra.
„Látva Törökország hatalmas fejlődését az elmúlt 23 évben, illetve az elmúlt tíz év »fantasztikus előrelépéseit«, amit Recep Tayyip Erdogan elnök irányításával megtett az ország, biztos abban, hogy az újjáépítés is sikeres lesz”
– jegyezte meg Orbán.
Orbán a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából arról is értekezett, hogy a török-magyar barátság hosszú, mély gyökerekkel (!) rendelkezik. Mindezt a török hódoltság ellenére mondta.
Felidézte: az 1848-as magyar függetlenségi háborút a németek és az oroszok leverték, ezután katonatisztek, tudósok és politikusok százai menekültek Törökországba, akiket a törökök befogadtak.
(MTI korrigálva)
