Újabb heteket csúszhat a svéd és a finn NATO-csatlakozás megszavazása.
Eddig a március 20-i héten tervezték megtartani a szavazát a NATO-bővítésről, azonban mint kiderült, arra a hétre mégsem hívják össze a parlamentet. Így újabb, már a sokadik halasztást javasolják a kormánypártok a svéd és finn NATO-csatlakozási döntés ügyében.
Minderről Vadai Ágnes, a DK politikusa tett közzé egy bejegyzést Facebookon, aki a hvg.hu kérdésére elmondta: most kapták meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a kormány nevében írt levelét, amelyben azt írta, hogy a már a korábban a Házbizottságban is véglegesített menetrenddel szemben
a március 20-i héten mégsem lenne szavazás a svéd és a finn NATO-csatlakozásról,
sőt ülést sem tartana akkor a parlament, hanem a március 27-i héten, illetve a rákövetkező, április 3-i héten lenne ülés és ekkor lehet a zárószavazás is – ami így újabb 1-2 hetet is fog csúszni.
Vadai Ágnes idézte Semjén Zsolt indoklását is arról, miért van szükség az újabb halasztásra. Semjén közlése szerint azért, mert
még nem zárultak le „az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések”.
Ez az érvelés azért is szokatlan, mert a kormány korábban megerősítette azon álláspontját, hogy a NATO-bővítés ügyét nem kötik össze az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokkal.
Egyébként éppen a múlt héten volt téma a két ország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálása a kormányinfón.
Gulyás Gergely akkor nem említette, hogy szóba kerülne az Országgyűlés Házbizottságában korábban már jóváhagyott zárószavazás halasztása, hanem azt közölte:
„Márciusban fog még szavazni az Országgyűlés a svéd és finn NATO-csatlakozásról. A kormány támogatja a két ország csatlakozását, a vita erről a frakcióban alakult ki.
A kormány támogatása adott.”
Gulyás a március 9-i kormányinfón arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az, hogy a kormánypárti frakció ne támogassa a svéd és finn csatlakozást, úgy felelt: nem előlegezné meg képviselőtársai voksát, de „az utóbbi több mint tíz évben ilyen nem fordult elő”.
Mint ismert, a magyar kormány úgynevezett „vitarendező” delegációt küldött a csatlakozás előtt álló két északi országba abból a célból, hogy „több tiszteletet” kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat.
Azonban amikor a küldöttséget vezető Hende Csabától Helsinkiben megkérdezték, hogy mi köze a látogatásuknak a NATO-szavazáshoz, a politikus nem tudott érdemben válaszolni. Ezenkívül az is kiderült, hogy a magyar delegáció semmilyen feltételt nem támasztott a csatlakozási kérelem jóváhagyásért.
