Megvan a véleménye.
Beszámoltunk róla, hogy Ujhelyi István értesülései szerint az Európai Bizottság arról határozott, hogy továbbra se jöjjenek Magyarországra az uniós források. A független EP-képviselő forrásai szerint az EB nem elégedett az EU-s pénzek érdekében a magyar kormányzat részéről tett erőfeszítésekkel.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a 2023-as költségvetés módosítása kapcsán adott interjút az MTI-nek, amelyben az uniós források ügyére is kitért. Tállai András azt állította, továbbra is a családok, a nyugdíjasok,
a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme az első
a kormánynak.
Tállai arról beszélt: a költségvetés módosítására azért van szükség, mert a már második éve zajló, elhúzódó ukrajnai háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági körülményeit.
A magyar adópolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzései az orosz-ukrán háború idején is változatlanok: a gazdasági növekedés segítése a közvetlen adók, különösen a munkát terhelő adók csökkentésével, az adórendszer egyszerűsítése, és az adóbevallással kapcsolatos adminisztráció csökkentése, valamint a családok támogatása – jelentette ki az államtitkár.
Elmondása szerint a kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, amely – mint mondta – 181 ezer forintot jelent havonta családonként. Ezzel az EU-ban Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a családokat. Emellett a kormány tovább bővíti a családtámogatási intézkedések körét – dicsekedett.
Kitért rá, hogy a költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió (sic!) új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartják – állította.
Tállai András hangsúlyozta: a magyar adópolitikának hosszú ideje fontos célja az általános GDP-arányos adóelvonási szint csökkentése. „A 2009 óta bekövetkezett változásokat összesítve már 5 százalékpontos csökkenést láthatunk, amivel Magyarország ebben az időszakban az EU második legnagyobb adócsökkentőjének számít Írország után, jelentősen megelőzve a 3. helyezett Máltát” – mondta.
Véleménye szerint több ponton is jelentős előrelépés történt, így a 2011-ben érvényes 11 helyett mostanra mindössze háromfajta közteher vonatkozik a munkából származó jövedelmekre. Azt azonban nem említette meg, hogy más területeken viszont megsarcolja a lakosságot, erre példa a „népegészségügyi termékadó„, amelynek körébe tavaly az olyan termékek is bekerültek, mint a müzli, így azok jelentősen megdrágultak.
A 25 éven aluli fiatalok, illetve a 30. életévüket nem betöltött, gyermeket vállaló nők szja-mentességének bevezetésével tovább bővült a családokat és a fiatalok életkezdésének segítését szolgáló kedvezményrendszer – jelentette ki. Továbbá a családi adóvisszatérítésnek köszönhetően a családok jelentős egyszeri juttatást kaptak a koronavírus-válság okozta veszteségeik kompenzálására – mondta az államtitkár.
Tállai András közlése szerint a cél az, hogy a válság időszakában is sikerüljön megőrizni az elmúlt évtized eredményeit. Például az adóelvonás általános mértéke és a béreket terhelő adók esetében is sikerült ledolgozni a korábbi lemaradást a főbb versenytársaktól – vélekedett. Az adórendszer szerkezete pedig a gazdasági növekedés szempontjából jóval kedvezőbbé vált a korábbinál – fogalmazott.
Az uniós forrásokra térve kijelentette: Magyarország az elmúlt időszakban
úgy tudta megőrizni a gazdasági növekedést,
hogy az unió más tagállamaival ellentétben még nem kapta meg a pandémia utáni helyreállítási program forrásait sem.
„Tehát az Európai Bizottság a források visszatartásával
akadályozza a magyar gazdaság versenyképességének javítását„
– jelentette ki felháborodottan Tállai András.
(MTI korrigálva)
