Újabb ágazatot kebelez be az állam.
Március 1-jén jelent meg az építészeti törvény koncepciója, amely a nemzeti tüzépek mellett nemzeti faiskolákat is létrehozna – írta a hvg.hu. Szakmai tervek szerint egy nagy állami integrátor szolgáltatná az állami és önkormányzati beruházásokhoz, fásításokhoz szükséges magyar nevelésű növényeket.
A március 1-jén a kormány honlapján megjelent, és március 9-i határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet többnyire megegyezik a lap birtokába jutott, január 12-i keltezésű törvényjavaslattal, azonban az „építésgazdasági intézkedések” fejezet a nemzeti tüzépek mellett újabb állami hálózat tervével bővült: a kormány már nemcsak nemzeti építőanyag-kereskedéseket, hanem
nemzeti faiskolákat is létrehozna.
„A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal”
– olvasható a törvénytervezetben.
A törvénytervezet az ellátásbiztonság biztosítására hivatkozik a faiskolák létrehozásakor. A piaci szereplők exportra szánt építőanyagaira
az államnak elővásárlási joga lenne a törvény értelmében,
az így felvásárolt készleteket pedig a nemzeti tüzépek segítségével értékesítenék. A rendelet azonban arra már nem tér ki, hogy a nemzeti faiskolákba honnan és milyen formában kerülnének be a „faiskolai termékek”-ként hivatkozott növény alapanyagok.
A kormány az állami beruházások, valamint közterületek fásítása során fellépő alapanyag ellátására hozná létre a faiskola-hálózatot, tehát – a tüzépekkel ellentétben – elvileg magánszemélyek itt nem vásárolhatnának – mondta egy neve elhallgatását kérő szakmai szereplő.
Megjegyezték, ekkora mennyiség kiszolgálásához integrátor méretű faiskolára lenne szükség, amely a kormány a pletykák szerint már ki is nézte magának az egyik legnagyobb vállalkozást, az Enying melletti Alsótekeresi Faiskolát. Barabits András, a vállalat egyik tulajdonosa, a HVG kérdésére cáfolta az értesülést.
Emlékeztettek arra is, hogy Nagy István agrárminiszter február közepén a Tapolcán megtartott kertészeti konferencián burkoltan már tett utalást a nemzeti faiskolák létrehozására. Az MTI tudósítása szerint a miniszter „további célként tűzte ki a termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezet megalakulásának és működésének ösztönzését”.
A Magyar Nemzet tavaly áprilisban szellőztette meg, hogy hiány alakulhat ki a faiskolai termékek piacán, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László egyenesen
állami faiskolák létrehozását sürgette,
„ezzel ugyanis egy olyan központi szereplő léphetne piacra, amely a minőség és az árak esetében is meghatározó szereppel bírna” – fogalmazott akkor Orlóci.
A kormány látszólag elkötelezett a hazai nemesítésű növények terjesztése mellett. Négy éve hozták létre például a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot, hogy az Magyarország legnagyobb génbankjaként funkcionáljon. A tápiószelei műhelyt valóban világszerte jegyzik, az intézetre ez idő alatt bő 12 milliárd forintot szántak.
Azonban felhívták rá a figyelmet, hogy az agrárkormányzat elköteleződését erősen megkérdőjelezi, hogy néhány évvel ezelőtt kis híján kinyírtak egy hasonlóan nagy nevű génbankot, az érdi Elvira-majort, ahol kertészeti szaporítóanyagokkal foglalkoznak, 400 hektár szántót, 40 hektár gyümölcsöst művelnek meg.
(hvg.hu/Magyar Nemzet/MTI)
