Retteghetünk tőle?
A hitelminősítő intézetek az 1929-1933-as gazdasági világválság után kezdték a kötvények kibocsátóit kockázatuk szerint besorolni. Száznál is több hitelminősítő cég dolgozik a világon, ebből a három legnagyobb és legismertebb a nemzetközileg is jegyzett Fitch Ratings, a Standard&Poor’s és a Moody’s, amelyek speciális hitelminősítési rendszereket használnak az adósosztályzatok meghatározására.
A hitelminősítő cégek tehát a kötvényeket kibocsátó vállalkozásokat és államokat sorolják hitelminősítési kategóriákba, az adósok fizetőképessége, gazdasági körülményei alapján. Ebben az évben már két alkalommal tettek közzé kvalifikációs jelentést hazánk vonatkozásában a nemzetközi hitelminősítők.
2023. január 20-án a Fitch Ratings minősítette Magyarországot. Ugyan az addigi „BBB” szinten hagyta az adósbesorolásunkat, viszont a kockázatokra tekintettel a stabil kilátást negatívra rontotta, ami egy esetleges újabb leminősítés előszele lehet.
A minősítő értékelése szerint a 2022-es választások előtti kormányzati költekezést szigorítás követte, majd a 2023-as költségvetésben tovább szélesítették a szektorális különadók körét. A gazdaságpolitika minőségével és az uniós forrásokkal kapcsolatos félelmek nyomást helyeztek a forintra októberben, emiatt a jegybanknak rendkívüli kamatemelést kellett végrehajtania, ez pedig a növekedési kilátásokat rontja.
A Fitch nagy esélyt ad annak is, hogy az uniós források lehívása késlekedik. A Fitch nem a kormány által közzétett 3,9 százalékos költségvetési hiányt prognosztizálja erre az évre, hanem a GDP-arányos 4,3 százalékosat. 0,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol (a kormány 1,5 százalékossal), és
17,6 százalékos inflációt jósol 2023-ra,
szemben a pénzügyi kormányzat által makacsul hirdetett 15 százalékkal.
2023. január 27-én a Standard&Poor’s is közzétette ország-értékelését. A hitelminősítő a magyar államadósságot az eddigi „BBB” szintről egy fokozattal lejjebb, a „BBB-” kategóriába sorolta le.
A Standard&Poor’s szerint a tartósan magas infláció, az Unióval fennálló, a devizafinanszírozást is nehezítő konfliktus teszik indokolttá a magyar hitelminősítés alacsonyabb osztályba sorolását. A „BBB” jelzés alsó középkategóriát jelent, a „BBB-” besorolásnál rosszabb minősítés már
azt jelentené, hogy az ország befektetésre nem ajánlott.
Az S&P január végi előrejelzése alapján 2023-ban a pénzromlás éves átlagos üteme Magyarországon 18,5 százalékos lesz. Ez az érték jóval magasabb a gazdasági kormányzat jövendölése szerinti 15,0 százaléknál, de meghaladja a Fitch Ratings 17,6 százalékos értékét is.
A Fitch (4,3 %) és az S&P (4,2 %) közzétett költségvetési hiánnyal kapcsolatos irányszámai csaknem megegyeznek. Az S&P – szabad szemmel alig látható – 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.
2023. március 3-án a Moody’s is „színre lép”, azaz nyilvánosságra hozza Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb értékelését. Izgatottan és aggodalommal teli szívvel tekintünk a közelgő minősítésre, hiszen a Fitch és az S&P leértékelő osztályzata után sajnos nem várhatjuk derűs nyugalommal a következő „vizsgaeredményt”.
Ha a Moody’s minősítése is negatív lesz, akkor az
még komolyabb következményekkel járhat
a jövőbeni kötvénykibocsájtások vonatkozásában, így az ország finanszírozása megnehezülhet, ami további gazdasági zavarokkal és az infláció erősödésével is járhat.
Dr. Dávid Ferenc
