Itt az új célpont.
Ez idáig az Európai Unió, különösen az Európai Parlament volt a kormányzati politika célkeresztjében, arról ugyanis azt sugallta az Orbán-kabinet, hogy nem az emberek érdekeit szolgálja. Úgy tűnik, a Fidesz-közeli médiumokon kijelölték a legújabb ellenségképet: bár kommunikációjában a magyar kabinet NATO-párti, a kormánypárti sajtóban igen komoly kommunikációs hadjárat indult a katonai szövetség ellen.
A hang.hu szúrta ki, hogy a Magyar Nemzet online verziójának hasábjain mindössze 24 óra leforgása alatt NATO- és EU-ellenes írások jelentek meg.
Ágoston Balázs cikke erősen indul:
„A NATO az USA erőszakszervezete„
— írta a szerző.
A cikkben azt sérelmezte Ágoston, hogy a NATO-csatlakozásról szóló 1997-es népszavazáson a részvétel nem érte el az ötven százalékot. Hozzátette azonban, hogy „az urnákhoz járulók több mint 85 százaléka az amerikai dominanciájú hidegháborús katonai tömb mellett tette le a voksát„.
A Horn-kormány szerinte azért törölte el a népszavazás érvényességéhez szükséges küszöböt, mert érzékelte, hogy az emberek nem lelkesednek a szervezetért. Azt nem tette hozzá, hogy a Fidesz is jól kihasználta ennek lehetőségét, ugyanis a 2016-os menekültellenes népszavazáson is jócskán alatta maradt a részvétel az 50%-os küszöbnek.
Ágoston leírta, hogy az akkor parlamentben ülő pártok közül a MIÉP kivételével mindegyik a NATO-tagság mellett kardoskodott. A cikk tételmondatait a szerző ezután csak ezt követően írta le:
„Ma már világos, hogy Csurka István pártjának volt igaza. A NATO nem a biztonságunkat garantálja, hanem veszélyt jelent Magyarországra, de egész Európára nézve is.”
Ágoston megjegyezte, hogy a szervezetet 1949-ben a Szovjetunióval szemben hozták létre, azonban szerinte „az Egyesült Államok, pontosabban az e név és zászló alatt üzemelő
háttérhatalom globális gazdasági és politikai érdekeinek érvényesítése
vált fő tevékenységévé„. Ezt követően az 1990-től végrehajtott bővítést „agresszív keleti terjeszkedés„-nek nevezte.
A cikkben az Amerikai Egyesült Államokat terrorista államnak nevezte, ugyanis az Északi Áramlat nevű gázvezeték felrobbantását hozzájuk kötötte. Majd indirekten felszólította az USA elleni cselekvésre — hogy ez alatt mit ért, kérdéses — az európai államokat, mondván, hogy „nem maradhat következmények nélkül” a cselekedet.
Borbély Zsolt Attila csütörtöki cikkében az Európai Uniót támadta, ő azonban még messzebbre ment az uszításban: a címben az EU-t — amely nem mellesleg 27 európai országot tömörít, köztük Magyarországot is — egyenesen
„{a} gonosz birodalmá„-nak nevezte.
„{A}z Európai Unió épp annyira gonosz, képmutató, farizeus és zsarnoki birodalmat épít, mint a szovjet elvtársak egykor” — írta a szerző. A közelebbről meg nem határozott „háttérhatalom” ebben a cikkben is előkerül: a szerző szerint „már 2004-ben tudni lehetett, hogy a nemzetközi háttérhatalom egyik kirakatintézményéhez csatlakozunk”.
A legerősebb mondatokat változtatás nélkül idézzük:
„A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség rendszeresen azzal riogat, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Figyelve az eseményeket, csak annyit mondhatunk józan ésszel és magyar szívvel, (ez a Jobbik 2018-as választási kampányának szlogenje volt — a szerk.) lehet, hogy közeleg a pillanat, amikor a gonosz birodalmának európai szekciójából való
kilépés mellett több érv fog szólni, mint a maradás mellett.”
Úgy tűnik, megvan az a narratíva, amelyet a jövőben átvehet a kormányzati kommunikáció. Sok esetben éppen a Fidesz-közeli médiumokon tesztelik, miként reagál a lakosság egy-egy témára.
A fent olvasható kijelentések rémisztő képet festenek az ország jövőjéről. Az effajta uszítások nem biztos, hogy szerencsések egy olyan politikai környezetben, amelyben a szomszédos országot támadja az ismét nagyhatalmi babérokra törő Oroszország.
