Nem csitul az infláció.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Az EB néhány hónapja arra számított, hogy idén minimális, 0,1 százalékos GDP-növekedés várható az EU-ban, ezt azonban módosították. Paolo Gentiloni gazdasági biztos számolt be róla, hogy ennél nagyobb növekedést várnak: szerintük uniós szinten 0,8, az euróövezetben pedig 0,9 százalékos bővülés várható, jövőre pedig 1,6, illetve 1,5 százalék lehet ugyanez az adat az EU-ra, valamint az euróövezetre vetítve.
A magyar gazdasági növekedés az EB szerint idén elmarad az átlagtól, csak 0,6 százalékos növekedéssel számolnak. A Bizottság számítása szerint azonban jövőre már átlagon felül, 2,6 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság.
“A szembeszél azonban továbbra is erős. A fogyasztók és a vállalkozások továbbra is magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított összinfláció) januárban is emelkedett, tovább rontva a háztartások vásárlóerejét”
— áll a jelentésben.
Az Európai Unió számos tagországában már három hónapja csökken az infláció. Az inflációs csúcsot az októberi hónapban tapasztalták: akkor az EU-átlag 10,6 százalék volt, a Bizottság gyorsbecslése szerint ez januárban már csak 8,5 százalékot ért el.
Az előrejelzések szerint 2023-ban 6,4, jövőre pedig 2,8 százalék lesz a pénzromlás átlagos mértéke az EU-ban, az euróövezetben pedig ennél is alacsonyabb adatra számítanak.
A magyar adatok a legmagasabbak az uniós országok inflációját vizsgálva. Az idei 16,4 százalékos infláció számít a legnagyobb értéknek az EU-ban, mellettünk csak Lengyelország esetében számolnak 10 százalék fölötti inflációval, a többi tagállamban 10 százalék alatt marad ez az érték.
“A lakásügyletek és a hitelezés mutatói a lakáspiac visszaesésére utalnak, ami várhatóan tovább korlátozza az építőipari tevékenységet. Míg az előrejelzések szerint az export növekedése a külső keresletnek megfelelően lassul, az import még inkább lassul, mivel a hazai energiakereslet alkalmazkodik a magasabb árakhoz”
–– tartalmazza a jelentés.
A jelentésbenaz is szerepel, hogy Magyarország gazdasági állapota továbbra is érzékeny az — egyébként egyre visszafogottabb — nemzetközi befektetői hangulatra.
“Az ország különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozott az import diverzifikációja. Az inflációs kockázatok felfelé billennek, mivel az inflációs várakozások magas szinten rögzülhetnek”
— érvel a Bizottság.
