Itt a válasza.
Sebián-Petrovszki László írásbeli kérdéseket nyújtott be az Országgyűlésben Varga Juditnak; többek között arról is érdeklődött, a miniszterről beszélt-e Völner Pál a hangfelvételen, amelyben azt mondta, több politikusnak is meginoghat a széke, ha nyilatkozik a korrupciós botrányról.
A DK képviselőjének írásbeli kérdését az alábbiakban idézzük:
„Tisztelt Miniszter Asszony!
A Völner-Schadl ügy nyomozása során lehallgatott telefonbeszélgetések hangfelvételét szerezte
meg és hozott belőlük nyilvánosságra részleteket a Blikk. Az egyik fölvételen az ön, immár vád
alatt álló korábbi államtitkára, Völner Pál azt mondja a feleségének, hogy „tudok olyat mondani,
hogy egy-két embernek meginogjon a széke”.
Mindez nehezen értelmezhető másként, mint hogy nem Völnernél van a szál vége,
nem ő a végrehajtó maffia ügyében a legfelső szintű szereplő.
Hanem akkor kicsoda? – merül föl természetszerűleg a kérdés, és a legkézenfekvőbb Völner
egykori közvetlen főnökére gondolni, ha ugyan a szálak még ennél is tovább nem vezetnek. Az is
nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a beszélgetés idején Völner legalábbis nem zárta ki annak
lehetőségét, hogy olyan vallomást tesz, ami azokat a bizonyos székeket megingatja.
Egy másik lehallgatott beszélgetés során Schadl beszél az Igazságügyi Minisztérium egy
munkatársával. Ennek során szó esik arról is, hogy egy fölfüggesztett végrehajtó azzal
fenyegetőzik, hogy följelenti bűnpártolásért Völnert és önt is. Ennek kapcsán Schadl miniszteri rendelet kiadását sürgeti, amivel el lehetne rendezni az olyan ügyeket, ami miatt az említett
végrehajtó elégedetlen és fenyegetőzik.
Kérdezem ezért miniszter asszonyt:
1. Meginoghatott volna-e az ön széke is, ha Völner beszél?
2. Ha nem, kire célozhatott az ön korábbi államtitkára?
3. Ha igen, milyen szerepe volt önnek az ügyben?
4. Ez esetben vezetnek-e még önnél is tovább a szálak?
5. Mivel sikerült elérni, hogy Völner mégse beszéljen és ingassa meg azokat a székeket?
6. Ki volt az a minisztériumi munkatárs, akivel Schadl közölte, hogy a fölfüggesztett
végrehajtó fenyegetőzik?
7. Kiderült-e ki volt ez a végrehajtó?
8. Jelezte-e önnek az említett munkatárs, hogy valaki azzal fenyegetőzik, hogy bűnpártolásért
följelenti önt?
9. Milyen ügyben próbálkozhatott volna az illető bűnpártolással vádolni önt?
10. Megtörtént-e a följelentés?
11. Ha igen, mi lett az eredménye?
12. Megszületett-e a Schadl által sürgetett miniszteri rendelet?”
A képviselő kérdéseire nem a miniszter válaszolt, hanem államtitkára, Völner Pál utódja, Répássy Róbert. Válaszát alább idézzük:
„Tisztelt Képviselő Úr!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ában foglaltak szerint Dr. Varga Judit
miniszterhez benyújtott, Sebián-Petrovszki László (DK) országgyűlési képviselő „Kikre célzott
Völner Pál?” című, K/2728. számú írásbeli kérdésére – a miniszter megbízásából – az alábbi választ
adom.
Az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdése szerint, a magyar állam működése a hatalom
megosztásának elvén alapszik.
A kérdésében hivatkozott büntetőeljárás és a nyomozás során beszerzett bizonyítékok értékelése
nem tartozik a Kormány hatáskörébe. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 167. § (4)
bekezdése értelmében, a bizonyítékokat a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság értékeli.
Figyelemmel arra is, hogy a kérdésében hivatkozott ügyben az ügyészség vádat emelt,
tájékoztatom, hogy az Igazságügyi Minisztérium folyamatban lévő bírósági eljárásokról nem
nyilvánít véleményt.
Végezetül engedje meg, hogy tájékoztassam a végrehajtási szervezet felügyeletével kapcsolatos hatályos jogszabályokról.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 230. §-a szerint, a végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
A Hatóság felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel
kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.
Az önálló bírósági végrehajtó eljárásának törvényességével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát kezdeményezheti.”
