Meglepő.
„Magyarország ugyanúgy, mint kétszáz éve, a Himnusz születésének napján, még mindig magyar ország”
— mondta a miniszterelnök vasárnap, a Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulóján Szatmárcsekén tartott ökumenikus istentiszteleten.
Orbán Viktor kijelentette:
„mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt;
ki élhet velünk és ki nem, és mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal„. Érdekes tehát, hogy a kormányfőnek
a Himnuszról is a bevándorlás jutott eszébe.
„Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások,
és ezt a másságot a magyar kultúra adja”
— jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő beszédében üdvözletét küldte a „pannon Veszprém városának„, amely mostantól Európa kulturális fővárosa, szerinte bizonyítva Antall József egykori miniszterelnök kijelentését, miszerint „magyarok vagyunk, tehát európaiak„.
Mi nem nagyon látjuk az összefüggést, mindenestre a kormányzati kommunikáció nem hazudtolta meg önmagát. A magyar Himnusz születésének 200. évfordulján sem futotta magasröptű gondolatokra a kormányfőtől és a honvédelmi minisztertől sem hallhattunk a magyar kulturával összefüggő gondolatokat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányzati narratívát erősen uraló félelemkeltéssel köszöntette a magyar kultúra napját.
„A veszélyek korát éljük, amelyben Magyarország elkötelezett a béke mellett, de a békéhez erő, a fiatalok ereje kell, ezért kezdtük el és folytatjuk a fiatalítást a Magyar Honvédségben
— mondta a honvédelmi miniszter Kaposváron vasárnap.
Hozzátette: a lánglelkű költő egy olyan haderőnek vált a hősévé, amely jóformán a semmiből, pillanatok alatt alakult és vált képessé a nagy, professzionális, ám elbizakodott császári haderő legyőzésére.
A honvédelmi miniszter szerint az 1848-as magyar haderő „a fiatalok hadereje volt„, az ő energiájukra, tettvágyukra, természetes lendületükre épült, és szerinte most is erre az energiára van szükség.
(MTI/Nyugati Fény)
