Jóval többet fizetnek a magyarok a tőzsdei szintnél.
Hétfő este 56 eurón állt a Ttf holland tőzsdén a földgáz megawattóránkénti (MWh) ára — hívta fel a figyelmet a Népszava. Megjegyezték, legutóbb még 2021 szeptemberében volt ilyen alacsonyan a Magyarország orosz gázárának alapjául is szolgáló mutató. Ez a szint akkor, tehát több mint egy és negyed éve is már kiugróan magas rekordnak számított.
Az irányadó, holland gázár évtizedeken át alapvetően 10-20 euró között mozgott. Ez a szint már 2021-ben, az ukrajnai háború kitörése előtt megtöbbszöröződött, az orosz támadást követően pedig még inkább elszállt. Így augusztus végén 340 eurón is járt a kurzus. Ez pedig szinte lehetetlen gazdasági helyzetbe hozta a nagy mennyiségű földgázt használó országokat, így Magyarországot is.
Azonban a piaci gázár azóta élénk zuhanást mutat, az idei 69 eurós átlagárral. A csökkenést a szakértők elsősorban azzal indokolták, hogy az uniós tagállamok gyorsan és hatékonyan reagáltak a szankciók miatti orosz ellenlépésekre, vagyis az uniós országok felé érkező orosz gázvezetékek nyári elzárására.
A tagországok így téli tárolóikat, még ha kiugróan magas összegekért is, de többnyire a világ számos államából származó, hajókon, cseppfolyósítva szállított földgázzal, vagyis LNG-vel töltötték fel. A teli tárolók pedig az eddig viszonylag kedvező időjárás miatt, alig apadnak, a jelek szerint
egyre inkább megszilárdulnak az orosz ellátást tartósan megkerülő kereskedelmi kapcsolatok.
Ebből az okból kifolyólag Oroszország már „megengedőbb” lett az általuk elzárt uniós gázcsapok újranyitásával kapcsolatban.
Az uniós tagországok közül kizárólag csak Magyarország járt be más utat. A magyar kormány ugyanis mindent megtesz azért, hogy elkerülje a nyílt konfrontációt Oroszországgal, az Unión belüli lépései pedig érdemben is segítették Putyin politikáját. Ezért a magyarországi gázellátás mindvégig zavartalan maradhatott, bár ezzel egy forintot sem takarítottunk meg.
A Népszava havonta frissített számításai szerint ugyanis Magyarország orosz gázára kifejezetten követi a holland tőzsdét, azt ráadásul 7-8 százalékkal még meg is haladja.
A Ttf hétfői szintje a lap számításai szerint köbméterenként 218 forintnak felel meg. Ugyan még ez is jóval magasabb a „rezsicsökkentett” lakossági díjban nettó 50 forinton meghatározott gázártételnél, a „piaci lakossági árba” épített, 550 forint körüli értéknek alig a fele.
Vagyis a kormányzati ígéretek ellenére a „piaci lakossági ár” már nem tükrözi a tőzsdei szintet,
hiszen annál jóval magasabb.
Ugyan az orosz gázt megvásárló, majd azt a lakosság felé értékesítő, állami MVM-nek az adásvételen összességében még így is nagy vesztesége keletkezhet, ám épp az Orbán-kormány tett arra ígéretet, hogy míg a rezsicsökkentett lakossági tarifát függetlenítik a tőzsdei mozgásoktól, a „lakossági piaci ár” követi a nemzetközi ármozgásokat. Ezért a 2023-ra eredetileg tervezett 670 milliárd helyett 2610 milliárdra emelték a rezsicsökkentett tarifák fenntartására szolgáló költségvetési keretet.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője a lapnak elmondta, elsősorban a kedvező időjárásnak tudható be a változás, amit a szakértő kegyelmi állapotként értékelt.
„Ha január végén visszajönnek a hidegek, ismét három számjegyű lehet a MWh-nkénti tőzsdei gázár, ami 2023 egészére is kiterjedhet”
— értékelte az elemző, aki azonban a 2022-t jellemző, kiugró ártüskékre már nem számít.
Pletser Tamás elmondta azt is, hogy nem igazán világos számára a kormány földgázár-politikája.
„Bár a kabinet a jelek szerint Brüsszel és Moszkva viszonyának enyhülésében bízik,
erre egyelőre nem látszik sok esély”
— mondta.
Mint rámutatott, Magyarország mozgásterét jelentősen korlátozza a 2021 októberétől az oroszokkal 15 évre megkötött gázvásárlási szerződés. Az időről időre visszatérő hivatalos bejelentések ellenére sem látja, hogy az Orbán-kormány – akár mint az osztrákok – kutatna egyéb beszerzési források után.
