Kudarcot vallott az orosz diktátor.
Vlagyimir Putyin kudarcot vallott a nyugati szövetségesek megosztására tett kísérleteivel az ukrajnai konfliktusban — jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a katonai szövetség és az Európai Unió közötti együttműködési megállapodás aláírását követően kedden.
Stoltenberg, a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón közölte:
a katonai szervezet és az Európai Unió egységesebb, mint valaha
az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást illetően. A felek tovább tervezik növelni a megtámadott ország támogatását.
„Nem szabad alábecsülni Oroszországot”
— figyelmeztetett a norvég politikus, aki szerint Moszkva másfajta Európát akar, ellenőrizni akarja szomszédjait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésként értékeli. Ez — mint kiemelte — hosszú távú következményekkel jár a közös biztonságra nézve, ami indokolja a NATO és az EU közötti együttműködés magasabb szintre emelésének fontosságát.
Kijelentette: a felek közötti partnerség Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával még szorosabbá válik. A NATO-főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a két ország mihamarabb a katonai szövetség teljes jogú tagjává válhat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy
az EU fokozni fogja a Kremlre nehezedő nyomást az ukrajnai háború miatt
bevezetett szankciók fenntartása és megerősítése által. Ursula von der Leyen emellett kilátásba helyezte további megszorító intézkedések bevezetését Fehéroroszországgal szemben.
Hangsúlyozta: Ukrajnának minden rendelkezésre álló eszközt biztostani kell az önvédelem folytatásához.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a felek között létrejött immár harmadik együttműködési megállapodás erősíti az európai biztonságot,
az EU elkötelezett amellett, hogy többet költsön annak megőrzésére.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban elmondta, Putyin a katonai szövetség
gyengülését szerette volna elérni, de az ukrajnai háborúval megerősítette azt.
Kiemelte: a két ország NATO-csatlakozása a szövetség erősödését mutatja.
„Az EU ugyanezen okokból felgyorsítja az EU-bővítési folyamatokat a Nyugat-Balkán országaival, korábban tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának, valamint uniós perspektívát adott Georgiának”
— tette hozzá a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
A NATO és az EU együttműködésről szóló közös nyilatkozat egyebek mellett rögzíti, hogy az euroatlanti térség az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével áll szemben.
„Az Európa szomszédságában jelentkező konfliktusok, a béke törékenysége és az instabilitás aláássák biztonságunkat, és táptalajt biztosítanak a stratégiai versenytársaknak, valamint a terrorista csoportoknak ahhoz, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat és veszélyt jelentenek biztonságunkra”
— fogalmaztak.
A szövegben elismerik az erősebb európai védelmi kapacitás fontosságát, amely — mint írták — pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO céljait és erőfeszítéseit.
Az aláírók kijelentették:
„A növekvő stratégiai verseny korszakát éljük. Kína növekvő magabiztossága és politikája olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel foglalkoznunk kell„.
Hangsúlyozták: tovább erősítik az együttműködést, valamint bővítik és elmélyítik a közös munkát, válaszul a geostratégiai versenyre, egyebek mellett az ellenálló képesség és a létfontosságú infrastruktúrák védelmének fokozása által, a biztonságra veszélyt jelentő
technológiákkal szembeni védelem megerősítésével,
illetve az éghajlatváltozás biztonságát illetően, valamint
a hamis információk terjedésével szemben.
(MTI korrigálva)
