Vélemény.
„NB I: irány a tavasz – útra kelnek az élvonalbeli csapatok. A katari világbajnokság miatt hosszabb lesz az NB I-es csapatok téli felkészülése, a klubok többségénél már a múlt év végén voltak edzések, míg most, január elején jellemzően külföldön, kellemesebb éghajlaton dolgozhatnak a vezetőedzők a keretekkel – csupán a ZTE-nél döntöttek úgy, inkább maradnak hazai pályán.” (Nemzeti Sport – 2023. január 3.)
A központilag vezérelt sportnapilap harsányan hirdeti, hogy a magyar első osztályú labdarúgócsapatok (tizenketten vannak) megunták az itthoni semmittevést, és januárban „vajaskenyér-túrára” indulnak. Jó ilyenkor kikapcsolódni, jó itt hagyni az anyaországot, ebben a válsághangulatban még az étel is megkeseredik az ember szájában.
Hét csapat a török tengerparton telel (nyaral), kettő Horvátországba utazik, kettő Spanyolországot választotta. Zalaegerszegen nyilván nem tudják, hogy tél van, ezért inkább itthon maradnak (a ZTE az előkelő 5. helyen áll a bajnokságban).
Mielőtt a részletekbe bonyolódnék, kiemelem, hogy egyedül a nemzetközi megméretésben résztvevő Ferencváros esetében tartom elfogadhatónak a spanyolországi felkészülést, már csak azért is, mert a Fradi a kiváló őszi kupaszereplésével talán meg is termelte a túra költségeit.
A többi utazó gárda a hatalom kitartottja, hiszen költségvetésük jelentős részét a magyar állam és/vagy a helyi önkormányzat állja, ugyanis jegybevételből, játékos eladásból gyakorlatilag nincs bevételük. Jórészt tehát közpénzből élnek a klubok és játékosaik.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a gazdasági és társadalmi krízis kellős közepén – amikor minden vállalkozásnál és családban „nadrágszíj-meghúzás” van – miért kell külföldre utazni, miért nem lehet itthon készülni? A ZTE képes megoldani, a Mezőkövesd nem?
És akkor egy kis matek következik. A csapatok 7-10 napra menekülnek el a fogcsikorgató magyar tél fogságából, szolidan – együttesenként – 25 fővel számolva (játékosok, gyúró, orvos, edző stb.). Ha ügyesen foglaltak szállást, edzőtermet és pályát, akkor napi 80 ezer forintból megúszhatják fejenként (nagyvonalúan a repülőjeggyel nem kalkulálok).
Az eredmény: 7x25x80.000= 14.000.000,–Ft, azaz tizennégymillió forint együttesenként. Ezt szorozzuk meg tizeneggyel (ennyi csapat utazik) és már is kikerekedik egy cca. 150 milliós számla (pontosan 154.000.000,–Ft)
Lehet azon vitatkozni, hogy ez sok pénz, vagy sem, ezért aztán segítek az eligazodásban. 2023. január 2-án döntött a kabinet a 10 ezer lakos feletti önkormányzatok (települések) energia-áremelkedés miatti támogatásáról.
Ez száznál is több várost érint: Komló 154 millió Ft, Sárospatak Ft 117 millió Ft, Szigetvár 91 millió Ft, Szarvas 87 millió Ft és Gödöllő 86 millió Ft támogatásban részesült, de vannak olyan – ellenzéki vezetésű – budapesti kerületek, amelyek egy fillért sem kaptak.
A kormány a támogatásokért cserébe mindenkitől takarékosságot kért, ebből eredően az érintett önkormányzatok tervet készítettek a lehetséges energia-megtakarítási lehetőségekről. A közszolgáltatásokat biztosító önkormányzatokra feszes pénzügyi gazdálkodást kényszerítenek, a labdát amatőr szinten terelgetők meg „edzőtáborba” vonulnak a napos délre.
Elfogult Vasas szurkolóként sem értem, hogy a szégyenteljes őszi szereplés után (utolsók vagyunk)
mit keres a csapatom Törökországban?
Üde színfolt az „utaslistán” a Puskás Akadémia. Idézet a Nemzeti Sportból:
„Nem először és vélhetően nem is utoljára végzi a téli felkészülés érdemi részét Dél-Spanyolországban a felcsúti együttes. (…) A csapat felkészülési programja egyelőre nem ismert.”(!!!)
Se edzésterv, se lekötött felkészülési mérkőzések, egyszerűen csak elutazik a brigád, oszt jó napot. Végül is arrafelé sok a pénz.
Izgatottan várom az államosított Nemzeti Sport következő számát, amelyből talán megtudhatom, hogy a szintén sehol nem jegyzett magyar másodosztályú (NB2) labdarúgó csapatok hová utaznak „felkészülni”. Természetesen a mi pénzünkön!
Dr. Dávid Ferenc
