A Magyar Orvosi Kamara szerint veszélybe kerül az ellátásbiztonság.
Érdemi előrelépések nélkül zárultak le a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára és a Magyar Orvosi Kamara közti „egyeztetések” a kormányzat december 30-ai rendeleteiről.
Az orvosi kamarával még egy karácsony előtti rendkívüli fórum keretein belül próbálták tisztázni a korrekcióra szoruló részleteket, azonban kiderült, gyakorlatilag változatlanul jelentek meg a Magyar Közlönyben az egészségügy jelentős működését átíró szabályozások.
Az orvosi kamara szerint
súlyos ellátásbiztonsági és hozzáférési kockázatot rejt
a megyei egészségügyi ellátást meghatározó kórházak definíciója.
Az egészségügy átalakítását megcélzó törvények részletszabályai többek között módosítják az alapellátási körzeteket. Januártól mérni szándékoznak a háziorvosok munkájának minőségét, ám a Magyar Orvosi Kamara (MOK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új indikátor-rendszer követhetetlen és bonyolult.
A MOK szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő lényegében annyit fizet majd, amennyit jónak lát az eddig fix területi díjként megkapott havi 250 ezer forint helyett.
Eszerint ugyanis a jövőben az az intézmény is működhet (vár)megyei kórházként, amely a 21 ellátási szakterületből csak ötöt működtet. Az orvosi kamara szerint ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy
lehet olyan megyei alapkórház, amelyekből alap szakmák is hiányoznak.
A rendeletcsomagnak az is részét képezi, hogy az Országos Mentőszolgálat veszi át és a városi kórházzal közösen alakítják ki a szolgáltatást. A kamara aggályosnak és számos pontjában pontatlanak ítélte az ügyeleti rendszer átszervezését. Ezzel kapcsolatban azt hiányolta a köztestület a jogszabályból, hogy
- ki, miből fizeti az ügyeletet ellátó orvost, szakdolgozót?
- Ki biztosítja a fogyó anyagokat, a gépkocsit és a gépkocsi vezetőt, ha házhoz kell menni a beteghez?
Takács Péter egészségügyi államtitkár minderről a nyilvános fórum keretein belül azt mondta, a fizetését mindenkinek az Országos Mentőszolgálat biztosítja. Számításai szerint a háziorvosok óradíja bruttó 9800 forint és az ügyeletbe csak a saját munkaerejét kell vinnie magával.
„Az asszisztencia bruttó három és négyezer forint közé jön ki” — magyarázta Takács, hozzátéve, az ügyleti ellátásra az OMSZ-szal szerződnie kell a praxisnak, vagy orvosnak.
Arra is van lehetőség, hogy az orvos és az asszisztens bére is a praxis kasszájába kerüljön, de van lehetőség az egyedi kifizetésre is, azonban ezt sem tartalmazza a megjelent jogszabály.
A Népszava arra is felhívta a figyelmet, hogy a végül kiadott rendeletszövegből egyetlen passzus maradt ki az amely a magánszektorban dolgozó orvosok húsz órás kötelező állami munkavégzéséről szólt, amivel kapcsolatban már a kamarai fórumon is kiderült, hogy itt különösen gyérre sikerült a kormányzati szándékok megfogalmazása.
A leírt szöveggel szemben ugyanis az államtitkár arról beszélt, hogy a leírt húsz óra tulajdonképpen csak 16, sőt ügyelettel csupán 8. Az is új információként hangzott el, hogy a kötelező továbbképzés ezen formáját tulajdonképpen nem is akarják kiterjeszteni a fogorvosokra, a háziorvosokra, a foglalkozás-egészségügyi orvosokra, illetve a gyógyszerészekre.
További ködös magyarázkodásként értelmezhető az is, hogy ezt az új szabályt csak fokozatosan öt év alatt terveznék bevezetni, azonban mindez nem nyugtatta meg az orvosi kamarát,
a februárra összehívott a küldöttgyűlésükön készülnek meghatározni válaszlépésüket.
A rendeletre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is kiért az ATV számára adott szilveszteri interjújában.
„Számtalan jogos kritika és kétség merült fel a magánegészségügyi ellátásban dolgozó orvosok kötelező állami szerepvállalásával kapcsolatosan. Ezért a kormány ennek az elhagyásáról döntött azzal, hogy a kérdésre a lehetséges alternatív javaslatokat is megvizsgálva a januári kormányülésen térünk majd vissza”
— magyarázta Gulyás, aki ugyanakkor az orvosi kamara egyéb javaslataira már nem tért ki.
