Februárban Budapestre jönnek.
Küldetése végéhez közeledik az európai parlamenti testület, amely a kifinomult kémprogram-technológiával való visszaéléseket vizsgálja a kontinensen. A testület célja, hogy zárójelentést készítsen, amelyről márciusban szavaznak majd — adta hírül a The Washington Post.
Amennyiben az Európai Parlament elfogadja a jelentést, úgy a tagállamok döntésén múlik, hogy végrehajtják-e az ajánlásokat — közölte Rónai Sándor, a DK EP-képviselő, a Pegasus-bizottság első alelnöke.
Rónai elmondta: ez azért van így, mert az egyes országok nagymértékben felelősek saját nemzetbiztonságukért az Európai Unióban, és ezt
valószínűleg nemzetbiztonsági kérdésnek fogják tekinteni.
Rónai Sándor szerint ugyanakkor az Európai Bizottságnak vannak eszközeik a kémprogramokkal visszaélő tagállamokkal szemben, mint például a pénzügyi szankciók.
A lap példaként említette a politikus hazáját, Magyarországot, amely egyike annak a négy országnak – Görögországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal együtt -, amelyet a Pegasus-bizottság jelentéstervezetében a „kémprogramok illegitim használataként” jelölt ki.
A bizottság tagjai februárban tényfeltáró küldetés keretében Magyarországra látogatnak.
Az Európai Bizottság a múlt hónapban 7,5 milliárd euró (7,9 milliárd dollár) visszatartását javasolta Magyarországtól a jogállamisági aggályok okán.
Az Európai Unió lényegében azt üzeni Magyarországnak: „a pénzt akkor kapja meg, ha bizonyos garanciákat tud adni arra, hogy eredményeket tud felmutatni, például a médiaszabadság visszaállítása tekintetében” — fejtette ki a lapnak Rónai Sándor.
Mint elmondta, a bizottság a finanszírozást más kényes jellegű ügyekhez is kötheti. „Talán az általuk használt kémprogramok valamelyike lehet” — mondta a politikus.
„A politikai oldal mellett az is nagyon fontos, hogy az emberek tudjanak róla, hogy ez a probléma létezik. Sok ember nem is tudja, hogyan használja ki szabadságát a kormány. Ez az áldozatok számára is fontos”
— fogalmazott Popovics Ágnes, Rónai Sándor parlamenti asszisztense.
A múlt hónapban a Pegasus-bizottság vizsgálati jelentéstervezetében felhívta a figyelmet a kémprogramok széles körben elterjedt európai kapcsolataira is. A jelentéstervezetet Sophie In ‘t Veld, az Európai Parlament holland képviselője nyújtotta be.
„Az EU-tagállamok kormányai kémprogramokat használtak állampolgáraikon politikai célokra,
valamint a korrupció és a bűnözői tevékenységek leplezésére. Néhányan még ennél is tovább mentek, és kémprogramokat ágyaztak be egy olyan rendszerbe, amelyet szándékosan tekintélyelvű uralomra terveztek”
— mutatott rá a holland képviselő.
Rónai Sándor elmondta, hogy a tagországok akadályokat állítottak a testület vizsgálata elé olyan egyszerű kérdésekben is, mint egy írásos kérdőív, amelyre többen nem is nem válaszoltak.
A tervezett magyarországi tényfeltáró út mellett a bizottság Cipruson, Görögországban, Izraelben és Lengyelországban is tett hasonló jellegű látogatásokat.
