Ezen kár lenne spórolni.
A magyar kormány 2010 óta stratégiai partnerként tekint az egyházakra, és minden támogatást megad áldásos tevékenységükhöz — jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Debrecenben, az Orando et Laborando – Imádkozva és dolgozva elnevezésű templomfelújítási projekt zárórendezvényén a helyi egyetemi templomban.
Varga Mihály jelezte: az elmúlt 12 évben több mint háromezer hazai és 860 határon túli magyar templom építését, illetve felújítását támogatták
mintegy 220 milliárd forint értékben.
A Tiszántúli Református Egyházkerületben 50 milliárd forintot fordíthattak ebben az időszakban templomfelújításra, a hat templomot érintő Orando et Laborando projekt mintegy 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg — fűzte hozzá Varga.
A templomavatón Varga Mihály azt mondta: a hívő ember tisztában van azzal, hogy a teremtőhöz való viszonya minden cselekedetére kihat, „ha az ember nem ismeri el az Istent maga fölött, akkor előbb-utóbb magát tekinti Istennek, és ennek, ismerjük a történelemből,
mindig rossz vége szokott lenni”.
Hozzátette: a felújított egyetemi templomban se feledkezzenek meg azokról, akiket a szomszédban háború gyötör.
„Egy olyan háború, amelynek végső mozgatórugói között ott van az alázat ellenkezője, az emberi hatalomvágy és kapzsiság”
— mondta.
A pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett a tőlünk nyugatra zajló szellemi átrendeződésre, visszarendeződésre, amikor templomok tűnnek el, kereszteket vesznek le hivatalok faláról, adventi idézeteket próbálnak hitelteleníteni, mondván: azok kirekesztőek a többi véleménnyel szemben, vagy éppen kiszerkesztik az európai uniós alapdokumentumokból a keresztény gyökerekre való hivatkozásokat.
„Háború idején templomot avatni, ez is egyfajta forradalom”
— hangoztatta Varga Mihály megjegyezve, hogy „noha ez csendesebb, és lassabb, de igazabb, mint az igazi, és reményeink szerint az eredménye is tartósabb lesz”.
Varga azt mondta: „az egyházakban annak az alázatnak a letéteményeseit látjuk, amely nélkül a béke elképzelhetetlen”.
Hozzátette: a Tiszántúli Református Egyházkerületben a projekt keretében felújított hat templom egyben a béke hírnöke, a béke szigete is.
„A béke eléréséhez nagyban hozzá tud járulni
egy különleges haderő, a hívők közössége, hálózata”
— magyarázta el Varga Mihály.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt: az elmúlt évek jelentős gazdasági fejlesztései mellett a kormány, az önkormányzat és az egyházak összefogásának eredményeként számos egyházi intézmény is megújult a megyeszékhelyen.
Hozzátette: az elmúlt tíz évben a három történelmi egyház templomainak, oktatási és szociális intézményeinek több mint fele megújult Debrecenben, miközben újak is épültek.
Kossa György, az egyetemet fenntartó gróf Tisza István alapítvány kuratóriumi elnöke – utalva az egykori Református Kollégiumra épülő helyi felsőoktatásra – azt mondta, „a tudomány csak hittel karöltve találja meg az igazságot”.
Fekete Károly tiszántúli református püspök igei köszöntőjében felidézte: a most műemlékként felújított egyetemi templomot 1942-ben Borsos József debreceni főépítész tervei alapján építették fel. A tervező „Méliusz” jeligével adta be a végül nyertes pályázatát – mondta a püspök, felidézve, hogy Méliusz-Juhász Péter volt az, aki megszilárdította Debrecen reformációját, és elsőként kapott szobrot az egyetem főépülete előtti szoborparkban.
Az egyházi vezető továbbá elmondta: az Orando et Laborando projekt keretében a debreceni egyetemi templom mellett a helyi Csonkatemplomként ismert Kistemplom, a Kossuth utcai Verestemplom, valamint a létavértesi, a kismarjai és a szatmárcsekei református templom újult meg.
(MTI)
