Meglepő adatok.
A magyar társadalom mintegy 47 százaléka úgy látja, Magyarország előrébb tartana az Európai Unióval való viszonyában, ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Az IDEA Intézet nyár végi felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek szerint Orbán politikája miatt nem kapja meg Magyarország az uniós forrásokat — derült ki az IDEA Intézet lapunkhoz is eljuttatott kutatásából.
Az IDEA Intézet még a nyár végén, de már bőven az uniós források körül kibontakozó viták idején, 2022. augusztus 24. és 2022. augusztus 31. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásában, arra a kérdésre keresték a választ, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen lenne hazánk viszonya az Európai Unióval, ha nem Orbán vezetné az országot. A felmérés arra is kitért, hogy a társadalom tagjai, miként vélekednek a miniszterelnök unióval szembeni magatartásáról.
A kutatás eredményei szerint a társadalom tagjai elsősorban negatív jelzőkkel (bomlasztó, konfliktuskereső) illetik Orbán Viktor Európai Unióval szemben tanúsított magatartását.
A kutatás eredményei alapján a magyar társadalmon belül relatív többségben vannak azok, akik szerint
jobb lenne Magyarország Európai Unióval való viszonya, ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök.
Csaknem minden második válaszadó (47 százalék) mondta azt, hogy „sokkal jobb, és előbbre tartanánk, mert Orbán politikája miatt nem kapunk uniós forrásokat”.
A megkérdezettek valamivel több mint negyede (29 százalék) ellenben úgy vélekedett, hogy „hátrébb, ugyanis Orbán végre kiáll a magyar érdekekért”.
Minden nyolcadik válaszadó (12 százalék) szerint pedig a kérdés független a miniszterelnök személyétől, ugyanis nélküle is „ugyanitt tartanánk”.
Ugyanekkora arányt képviselnek (12 százalék) azok is , akik a kérdésben nem tudtak vagy nem kívántak állást foglalni.
A kutatás keretei között a válaszadóknak hat jelző közül kellett kiválasztaniuk azt az egyet, amely a véleményük szerint a leginkább megragadja Orbán Európai Unióval szembeni magatartását.
A legnagyobb arányban (36 százalék) a „bomlasztó” kifejezést választották, amelyet a „realista” szó követett. Ez utóbbit a válaszadók ötöde (20 százalék) találta a legmegfelelőbbnek.
Közel minden hatodik (15 százalék) megkérdezett „konfliktuskeresőnek”, minden tizedik (10 százalék) viszont „konszenzusra törekvőnek” értékelte a miniszterelnök hozzáállását.
A válaszadók 4 százalékának az „együttműködő”, 1 százalékának pedig a „baráti” jelzőre esett a választása.
Összegezve tehát, ha Orbán Viktor Európai Unióval szemben tanúsított magatartása kerül a terítékre, megállapítható, hogy a pozitív és a negatív jelzők közül, a magyar társadalom szemében egyértelműen a negatív jelzők felé billen a mérleg a miniszterelnök megítélése során.
