Persze, ebben semmilyen felelőssége nincs Orbánéknak.
Nem csupán az olaj és gáz árának emelkedése ellen kell harcolnia a kormánynak, hanem az ellátás biztonságát is garantálnia kell — jelentette ki a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Dömötör Csaba.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kijelentette: a gáz esetében szerencsére a hosszú távú szerződések biztosítékot jelentenek Magyarország számára, más országok azonban nemcsak az áremelkedésekkel állnak szemben, de
abban sem biztosak, hogy lesz-e elég gáz a fűtési szezonban.
„Ezért mondjuk azt, hogy fel kell erősíteni a változást követelő hangokat. A mi erősítőnk a konzultáció, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy már több mint egymillióan töltötték ki.
Szeretnék ezúton is köszönetet mondani mindenkinek, aki megtette ezt”
— mondta. Az elmúlt hetekben több száz Brüsszel-ellenes fórumot tartottak, amellyel a szankcióellenes konzultációjukat promotálták.
Dömötör Csaba elmondása szerint a benzinárak és az olajellátás kérdése azért aktuális, mert az olajembargóról nyáron hozott döntés a napokban lép életbe. Magyarország mentességet harcolt ki a döntés alól, és sikerült elérni, hogy vezetéken keresztül továbbra is kapjon orosz olajat, tehát a szállítási korlátozások alól ki tud bújni, de
az áremelési hatás alól sajnos nem
— fűzte hozzá.
Ha ugyanis kevesebb orosz olaj érkezik Európába, annak árfelhajtó hatása lesz, így előfordulhat, hogy Magyarország is drágábban tud majd olajat beszerezni és közvetett módon „mi is fizetjük a szankciós felárat”
— állította.
Dömötör Csaba hozzátette, Brüsszelben dolgoznak a kilencedik szankciós csomagon is, ez a hírek szerint kiterjedne például a nukleáris energiára is.
Ez szerinte Magyarországnak „súlyos károkat okozna„, részben azért, mert a paksi blokkok orosz technológiával működnek, másrészt pedig akadályt gördítenének a paksi bővítés elé.
„Márpedig a paksi áram Magyarország számára az olcsóbb áram garanciája, ezért mi a nukleáris szankciókat nem támogatjuk”
— fogalmazott.
Ez egy többfrontos vita — összegzett az államtitkár. Életbe lép az olajembargó, napirenden vannak a gázszankciók a gázársapka formájában, illetve a kilencedik csomag kiterjedne a nukleáris energiára is.
„Senki nem várhatja el tőlünk, hogy lábon lőjük magunkat gazdasági értelemben”
— jelentette ki. Hozzáfűzte: a magyar kormánynak az a dolga, hogy „irányváltást érjen el„, mert enélkül Európa olyan versenyképességi hátrányt szenvedhet el, ahonnan nem lehet majd visszakapaszkodni.
„Nagyon sok oldalról be tudjuk már bizonyítani, hogy nem működnek ezek a lépések, kezdve onnan, hogy azt mondták, véget vetnek a háborúnak. Nem vetettek véget”
— hangoztatta Dömötör . Mint kiemelte, nem számoltak azzal, hogy noha Oroszország talán kevesebb olajat vagy gázt ad el Nyugat-Európába, ám szerinte ha közben drasztikusan megemelkednek az árak, akkor alacsonyabb eladott mennyiséggel is „a pénzüknél vannak„.
Közben — vélekedése szerint — az európai gazdaságra gyakorolt hatások „drasztikusak„. Már az Európai Bizottság is azzal számol, hogy a negyedik negyedévben recesszió, gazdasági visszaesés lesz. Az Economist liberális gazdasági lap százezres nagyságrendre becsüli a megemelkedett energiaárak miatti európai többlethalálozás mértékét — mondta.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: kiderült, hogy a Magyarország által az uniós források felhasználására készített tervek jók, „ezt már ez Európai Bizottság sem tagadja” — büszkélkedett. Hozzátette, az is „egyértelmű„, hogy a magyar kormány mindent „megtett a források mihamarabbi lehívása érdekében„, hiszen a parlament tizenhét törvényt fogadott el, illetve módosított az őszi ülésszakban.
„Ha ezek után sem hajlandóak odaadni ezeket a forrásokat, annak már semmi köze nincs a magyar jogállamisághoz, csak a politikához és a nyomásgyakorláshoz, hogy változtassuk meg az álláspontunkat például a szankciók, a globális minimumadó vagy éppen Ukrajna finanszírozása ügyében”
— jelentette ki dühösen.
Dömötör Csaba szerint ezeket az ügyeket nem lenne szabad összekötni, mégis
erős a gyanúja,
hogy összekötik őket.
Az államtitkár úgy vélte, az Európai Bizottságban is többen lehetnek, akik megállapodnának Magyarországgal és folyósítanák a visszatartott forrásokat.
„De nagy a nyomás rajtuk az Európai Parlament baloldala részéről, és ebben a magyar baloldali képviselőknek is nagy felelőssége van”
— vélekedik.
Mint kiemelte, azt várják el: hitelfelvétellel tartósan biztosítsunk pénzt Ukrajnának, miközben a nekünk járó forrásokat még nem adták oda.
„Csak reméljük, hogy nem azokat a nekünk járó összegeket akarják az EU-n kívülre adni, amelyekről az elmúlt hónapokban vitáztunk”
— jegyezte meg.
Dömötör Csaba ugyanakkor azt mondta: Magyarország kétoldalú keretek között hajlandó segíteni Ukrajnának, és már eddig is több mint 30 milliárd forintot költött az ukrán menekültek megsegítésére.
Az Action for Democracy kampányfinanszírozási ügyéről szólva az államtitkár azt állította: „ez az egyik legcsúnyább baloldali lebukás a rendszerváltás óta„. Az az összeg, amit kaptak, nagyjából a négyszerese annak, amelyet a magyar pártok demokratikus és átlátható körülmények között a magyar államtól kapnak — emelte ki
a korlátlan közpénzből gazdálkodó,
a mocskolódó kampányokat kormánytól kicsit sem független megmondóembereknek kiszervező párt egyik arca.
„Az, amit látunk, a legsúlyosabb befolyásolási kísérlet. Mindez háborús helyzetben, egy olyan időszakban, amikor Európa gazdasági lejtmenetben van.
Ez nem játék, ezek a dollárok tartósan beépültek a baloldal politikájába: ott vannak a nyilatkozataikban, a szankciópártiságukban és abban is, hogy kampányolnak azért, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat”
— vélekedett dühösen Dömötör Csaba.
(MTI korrigálva)
