Miközben a tiltakozásaikról egy szót sem szólt.
Nehéz tél jön a miniszterelnök szerint, az ukránok nehéz helyzetben vannak, míg az oroszok tudják folytatni a háborút. Vagyis: szerinte a szankciók politikája nem érte el a célját és elhibázott volt. A szankciók legkomolyabb része azonban szerinte csak december ötödikén lép hatályba, ez meg fogja nehezíteni az európai gazdaság működését.
Orbán azt mondta, ránk ez a tiltás nem vonatkozik, Magyarország importálhat orosz olajat, ellátási gond nem lesz, a probléma az ár, mivel az árak rohanása alól Magyarország sem fogja tudni magát kivonni.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a háborúnak nem csak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza az ukránokat, nem csupán újjáépítési költségei vannak a háborúnak, hanem kiderült, hogy van egy harmadik tétel is: az ukrán állam működtetésének kérdése, mert nem tudnak például fizetést adni, nyugdíjat adni.
Külső források nélkül az ukrán állam nem tud működni – jelentette ki, így Ukrajna az EU-hoz fordult pénzért. Az EU pedig adna is, évente 18 milliárd eurót. Orbán azt mondta, nem vagyunk tőle boldogok, de elfogadjuk, azonban kiemelte: nem lenne ez a pénz, ha nem lenne háború. Magyarország szerinte kénytelen-kelletlen belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés az, hogy hogyan.
Két lehetőség van: közösen vegyünk fel hitelt és abból adjunk Ukrajnának, ám ezt a kormány nem támogatja, ahogy egyáltalán nem támogatnak olyan politikákat, ami közös hitelfelvételt jelentene, mert az adósságközösséget jelentene, ezt pedig unokáink is nyögni fogják. Nem Magyarország szokott fizetésképtelenné válni, hanem mások – emelte ki. Azt javasolják, hogy ha segíteni kell, akkor ebből az összegből mindenki súlyozva vállalja saját részét és adja azt közvetlenül Ukrajnának.
A magyar állam ezt megtette,
félretették azt a pénzt,
amit oda kell adni Ukrajnának, ezt oda is fogják adni elmondása szerint.
A globális minimumadóról Orbán azt mondta, ez munkahelygyilkos adóemelés. Ha ezt bevezetnék, az oda vezetne, hogy munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon. Az adókérdés olvasatában nem globális, hanem nemzeti kérdés. A választók szerinte azért szeretik a demokráciát, mert ebben ők határozzák meg, hogy ki kerül kormányra és az milyen adópolitikát folytat. Így a globális minimumadót demokrácia szempontjából sem látja jónak.
Orbán azt mondta, a Magyarországra érkező energiának az ára a ’21-es évben hétmilliárd euróba került. ’22-ben ez 17 milliárdra ugrott, ’23-ra feljebb mehet, lejjebb biztosan nem fog. Ez azt jelenti, évente legalább tízmilliárd eurót bukunk az energiaárak miatt. Ha ez nem lenne, akkor a pénzt
lehetne pedagógusbérekre
is fordítani, meg olyan dolgokra, amikre szerinte az országnak szüksége van.
Természetesen beszélt a rezsicsökkentésről is, ismét kiemelte, hogy szerintük a kormány havonta 181 ezer forinttal segíti a családokat. Ha ez nem lenne, sokan kerülnének kilátástalan helyzetbe, csődközelbe. Így kulcskérdés, hogy minden fillért a rezsivédelmi alapba kell tenni, mert csak így tudják védeni a családokat a szankciós politika által okozott inflációtól, energiaárrobbanástól.
(via hvg.hu)
