Brüsszelben sokszor „idegből” reagálnak — mondta.
Brüsszelben sokszor „idegből” reagálnak a brit felvetésekre, egyes döntések inkább nehezítik az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, miközben a mostani nehéz helyzetben fontos lenne a jó kapcsolat — magyarázta Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Londonban.
A tárcavezető a frissen kinevezett brit kollégájával, James Cleverlyvel folytatott egyeztetését követően óriási veszteségnek nevezte a szigetország távozását az EU-ból, és azt mondta: a károkat valahogy minimalizálni kellene, amihez „ésszerű, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre lenne szükség”.
„Sokszor látjuk azt, hogy Brüsszelben inkább »idegből« reagálnak brit felvetésekre,
azt látjuk, hogy olyan döntések születnek Brüsszelben, amelyek inkább nehezítik a brit-EU-s együttműködést”
— állapította meg Szijjártó Péter, aki erre példaként hozta fel és bírálta az Egyesült Királyság kizárását a Horizont programból és a digitális együttműködésből.
„A mostani helyzetben, amikor az Európai Unió gazdasági versenyképessége nagyon sok kárt szenvedett, ez egy rendkívül rossz irányvonal, hiszen a britekkel való szoros együttműködés segítene az EU-nak, hogy erősebbek és versenyképesebbek legyünk”
— jegyezte meg.
Szijjártó azt mondta: abban maradtak, hogy Magyarország folytatni fogja a fennálló viták mielőbbi megoldását célzó konzultációkat Brüsszelben.
„A jelenlegi nemzetközi helyzetben kifejezetten ellentétes az Európai Unió és Magyarország érdekeivel is a konfliktusok fennmaradása az Egyesült Királysággal”
— fogalmazott.
Szijjártó szólt arról is, hogy a találkozón az ukrajnai háború is téma volt, amivel kapcsolatban elismételte, hogy „hazánk a mielőbbi békében érdekelt”.
„Megértjük azt, hogy ha néhány száz vagy akár több ezer kilométerre a háborús konfliktustól vannak másfajta szempontok is, de mi, »akik a háború szomszédságában élünk«, abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen”
— mondta.
Szijjártó a nap folyamán tárgyalt a Magyarországon befektető legnagyobb brit vállalatok vezetőivel is, amivel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ki kell maradni a recesszióból, amihez pedig ösztönözni kell az újabb beruházásokat, hiszen így hozhatók létre a gazdasági növekedés megőrzéséhez szükséges új munkahelyek.
Emlékeztetett: a brit vállalatok alkotják hazánkban a hatodik legnagyobb beruházói közösséget, miután nagyjából 800 cég több mint 50 ezer embernek ad munkát, és a velük való együttműködés segít abban, hogy
„Magyarország kimaradhasson az európai recesszióból”.
Szijjártó végezetül két stratégiai fontosságú területet említett, amelyben a magyar és a brit kormány hasonló álláspontot képvisel. Az egyik a nukleáris energia, valamint az azzal szembeni negatív diszkrimináció felszámolása, míg a másik a fellépés a két országot egyaránt sújtó illegális bevándorlás ellen.
Utóbbiról szólva elmagyarázta: Magyarország mintegy 1,6 milliárd eurót költött eddig határvédelemre, és ehhez az EU-tól mindössze 1,2 százaléknyi támogatást kapott,
ami „világosan mutatja, hogy Brüsszel továbbra is migrációt támogató állásponton van sajnos”.
(MTI)
