Ebből megbuktunk.
Megjelent az Európai Bizottság friss, Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa, benne a Magyarországról szóló fejezet is.
Ebből kiderül, hogy míg Uniós szinten nőttek, Magyarországon összességében csökkentek az oktatásra fordított kiadások, és az oktatás helyzete is romlott.
A kiadvány szerint bár a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya ugyan némileg emelkedett 2011 és 2021 között, az EU átlagától azonban még mindig jócskán lemaradt az ország ezen a téren is.
A rosszul teljesítő 15 évesek aránya az olvasási alapkészség terén 17,6 százalékról 25,3 százalékra, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra nőtt, mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot.
A korai iskolaelhagyás tavaly 12 százalékos volt (az EU-átlag 9,7%), a romák körében 62,7 százalék, a kormány célja a tankötelezettség 16 évre való levitelével tehát nem érte el a célját, a tanulmány szerint a fiatalok nem lettek munkavállalók, se iskolába, se dolgozni nem járnak.
Az Unió több égető problémát megnevezett a magyar oktatással kapcsolatban:
- az egyre nagyobb a tanárhiány,
- az elöregedés, tavaly a tanárok 46 százaléka 50 éves vagy idősebb volt,
- a pedagógusok fizetése
- az utánpótlás hiánya.
(via nepszava.hu)
