A volt köztársasági elnök más véleményen van.
A volt köztársasági elnök nem tartja a cselekvés legfőbb módjának az éves klímakonferenciákat, mert szerinte az azokon ismertetett, elfogadott tervek nem valósulnak meg maradéktalanul — fejtette ki véleményét Áder János az ENSZ 27. klímavédelmi konferenciájával összefüggésben, a Scruton kávézóban, Litkai Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának kérdésére, akivel a globálisan és lokálisan megvalósult eredményekről, illetve célokról folytattak beszélgetést.
Az elmúlt időszak válságaival kapcsolatban – először koronavírus-járvány, majd háború és aszály sújtotta a világot – , és hogy ezek miként hatottak a klímapolitikai kérdésekre, messzebb kerültünk-e a kitűzött klímapolitikai céloktól, Áder János azt mondta:
„most úgy tűnik, a vállalások teljesítésétől globálisan messzebb vagyunk, mint hét éve”.
„A 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás évében kisebb volt a károsanyag-kibocsátás, mint most. Annak idején is a fosszilis energiahordozók biztosították a legnagyobb energiafogyasztási igényt. 2,5 Celsius-fokos földfelszíni hőmérséklet-emelkedésnél fogunk tartani, ha mindenki betartja az ígért vállalásokat, ehhez képest a 1,5 fokos vállalás túlságosan idealistának tűnik”
— fogalmazott Áder János.
Az Indexnek arra a kérdésére, hogy a háború kirobbanása, hogyan befolyásolta ezeket a folyamatokat, Áder úgy válaszolt: a konfliktus elterelte a figyelmet a klímaváltozás problémájáról.
„Ugyanakkor a legnagyobb kibocsátó országok földrajzilag távol vannak Ukrajnától, ezért nem kellett volna, hogy Kínában, Indiában, Ausztráliában vagy Kanadában az emissziócsökkentési beruházások megakadjanak”
— mondta a volt köztársasági elnök, hozzátéve, a globális válságok sorában a pandémia jobban hatott a kibocsátás növekedésére, ugyanis az ipari visszapattanás után a gyorsan megugró energiaigényt inkább a meglévő fosszilis energiahordozók által fedezték.
A jelenleg az egyiptomi Sarm es-Sejkben zajló klímacsúcson a kínai delegált azon kijelentésére, hogy a 2050-ig kitűzött klímasemlegességet akár hamarabb is elérheti hazája, ahogy a többi fejlett ország is, Áder János elmondta: a nagy szavakból sosem volt hiány a nemzetközi konferencián.
„Bár pont Kína tekintetében sok pozitív előrelépés történt ezen a téren,
a Covid után óriási naperőmű- és szélerőmű-fejlesztésbe kezdtek,
hogy a megnövekedett energiaigényt minél nagyobb arányban megújuló energiaforrásokból tudják fedezni. Mindemellett a legnagyobb kibocsátó országokban a klímacélok elérésére irányuló törekvések háttérbe szorultak, például az Egyesült Államokban a palagáz kitermelése nagymértékben növekedett a párizsi egyezmény óta”
— fejtette ki Áder János.
Hangsúlyozta:
az egész világon fontos átállni a zöldenergiára,
de az ipari nagyhatalmaknak jóval nagyobb felelősségük van a már érzékelhető klímaváltozásban.
„Magyarország ugyan nem sokat nyom a latba az összkibocsátás szempontjából, ami nálunk 0,14 százalékot tesz ki, de örvendetes, hogy a Föld azon 21 országa közé tartozunk, amelyek a kilencvenes évek óta csökkentették a légszennyezés mértékét”
— tette hozzá Áder.
A volt köztársasági elnökkel készült teljes interjú ITT olvasható.
(index.hu)
