Mindent megtesznek az üzbégekért.
Korábban megírtuk, hogy Orbán Viktor találkozott az üzbég elnökkel, akivel többek között az árstopokról is folytattak beszélgetést. Üzbegisztán számára rendkívül fontos, hogy legyen elegendő krumpli, méghozzá olcsón, ezért is hozták létre tavaly az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központot. A munka pedig elkezdődött.
„Elhibázott szankciók helyett gazdasági együttműködés. Üzbegisztán elnökével fontos megállapodásokat kötöttünk, így
a magyar cégek előtt nagy lehetőségek nyíltak az üzbég piacon”
— írta Orbán Facebook-oldalán csütörtökön.
Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról számolt be az üzbég–magyar üzleti fórum megnyitóján:
„Az üzbég piac kiváló lehetőségeket kínál a fejlett technológiát alkalmazó magyar vállalatok számára, a két ország kormánya megteremtette a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeit, nincsenek vitás politikai kérdések”.
Magyarországon mindeközben pedig arról szólnak a sajtóhírek, hogy az árstopot kiterjesztik a tojásra és a krumplira, amitől azt reméli a kormányzat, hogy hátha lejjebb megy az infláció 0,1–0,2 százalékponttal.
Üzbegisztánnak rendkívül nagy szüksége van a krumplira. Az ország népessége húsz év alatt nagyjából a másfélszeresére nőtt, az egy főre jutó burgonyafogyasztás évi 30 kilóról 100-ra emelkedett, ami csaknem a duplája a magyar burgonyafogyasztásnak. Üzbegisztán rosszabb természeti adottságokkal rendelkezik, az eddig rendelkezésre álló technikai feltételek mellett nagyjából elérték, amit ki lehet hozni, azonban az egyre növekvő igényeket nehéz kiszolgálni. Ezért Üzbegisztán már 15-ször annyi krumplit vásárol külföldről, mint a 2010-es évtized elején.
Az East Fruit arról írt, hogy a kísérletezés már elkezdődött. Hat fajta magyar krumplit választottak ki, ezeknél most vizsgálják, hogy az üzbég termőföldben, az ottani időjárási körülmények között hoznak-e termést, érdemes-e velük hosszú távon számolni. Eközben az üzbég agrárminisztérium is próbálja segíteni a hazai kutatást, mintagazdaságokkal és laboratóriumokkal.
Az Üzbegisztánban árult krumpli ára jelentősen csökkent, az év elején volt olyan, amikor 40 százalékosnál is nagyobb áresés volt, a 2021-es kedvező termés miatt. Ez segített abban, hogy ne szálljon el túlságosan az infláció. Üzbegisztánban most 12 százalékos a pénzromlás mértéke,
ami jóval alacsonyabb, mint Magyarországon.
2022-ben viszont már annyira nem tűnik kedvezőnek a helyzet, Magyarországon is épp ott tartanak, hogy az év végére elfogyhat a hazai krumpli a boltokból.
Az érthető, hogy Üzbegisztánnak miért kiemelten fontos az együttműködés Magyarországgal, de hogy hazánk ebből milyen előnyt profitál, az nem világos. A magyar kormány úgy számol, hogy egy ilyen mezőgazdasági segítségért cserébe az üzbégek magyar vállalatoknak adnak lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat átalakítsanak, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban.
Szijjártó most Üzbegisztánban azt mondta: 44 magyar cég képviselői tárgyalnak az üzbég-magyar üzleti fórumon. Magyar gyógyszerek egyszerűsített, egyedi engedélyezési eljárása folyik Üzbegisztánban, illetve küszöbön áll néhány magyar termék üzbegisztáni bérgyártásának megkezdése is.
Több hasonló bejelentést is beharangozott már a magyar kormány, miszerint egy-egy közép-ázsiai országgal mennyire jövedelmezőnek ígérkező együttműködés valósul meg, azonban, kiderült, nem látszik semmilyen egyértelmű trend arra vonatkozóan, hogy tényleg javulnak-e a kapcsolatok.
(hvg.hu)
