Elmondta, egyelőre kénytelenek a napi létszükségletre költeni.
Varga Mihály pénzügyminiszter, a pasaréti ferencesek meghívásának eleget téve fejtette ki gondolatait a szankciós politikáról, energiaellátásról, az uniós pénzek kifizetéséről, de beszélt a tanárokat megillető béremelés lehetőségeiről is.
„A szankciók a korábbi állításokkal ellentétben nem vetettek véget a háborúnak, ráadásul »mintha koncepció nélkül, ötletszerűen jönnének ezek a szankciók«”
— magyarázta Varga Mihány a Pasaréti Ferences Házban tartott pénteki előadásán.
A politikus felidézte a márciusi versailles-i megegyezést, amely eredetileg azt tartalmazta, hogy szénre, olajra és gázra nem vetnek ki uniós szankciókat, de nem telt el sok idő, előbbi kettőre mégis kivetették.
„Mindezt a gazdaság is megsínylette:
augusztusban 1,6 milliárd euró volt a külkereskedelmi mínusz”
— mondta.
Varga arról beszélt, hogy a szankciók néha fordítva is elsülhetnek egy kontinens méretű ország esetében. Példaként a Krím annexiója óta fennálló mezőgazdasági és élelmiszeripari büntetőintézkedéseket hozta fel, amelyek miatt az oroszok kénytelenek voltak saját lábra állni, ami szerinte olyan jól sikerült, hogy az ország mára 2017–18 óta a világ legnagyobb búzaexportőre lett.
A pénzügyminiszter ugyanakkor cáfolta, hogy a háború miatt lennének magasak az energiaárak:
a háború kitörése után a holland gáztőzsdén a gáz 120 euró közelében állt, a robbanás a szankciók bejelentésénél történt, a csúcson augusztusban 350 dollár körül volt, most 200 körül stabilizálódott. Ironikusan azt is megjegyezte, hogy az LNG-gáz kapcsán a környezetvédők nem panaszkodnak.
Mint magyarázta, az infláció feléért is az energiaár-emelkedés a felelős, hiszen megnőttek a szállítási árak, a gázzal pedig nemcsak fűtünk, de a műanyagipar és a műtrágyaipar is használja, ami közvetetten hat az élelmiszerárakra, „amikre idén rájött még az aszály”.
Varga a szankciók nyertesének az amerikaiakat és a kínaiakat nevezte a pénzügyminiszter, mert – mint mondta – ugyanis egyik országot sem kötik a szankciók, az amerikaiaknál pedig az egekbe szökött árak mellett már megéri palagázt kitermelni.
Kijelentette: Ezzel szemben Európa a vesztese a szankcióknak, és szerinte „minden felelős európai politikus kezdi belátni, hogy ezek tönkreteszik az európai gazdaságokat”.
„Nincs fideszes prezentáció Gyuri bácsi nélkül” — tette hozzá humorizálva, a nyertesek közé sorolva Soros Györgyöt is, mivel 12 energiavállalatban vannak részvényei, amikből profitál, az ukrán belpolitikát is képes lehetett befolyásolni, ő az egyik legnagyobb ukrajnai földbirtokos is.
„Nincs összeesküvés a háttérben, de a dolgok egy irányba mutatnak”
— állította Varga, aki a baloldali ellenzéket is ekézte, elsősorban Márki-Zay Péterre koncentrálva, aki bevallotta, hogy kétmilliárd forintnyi támogatást kapott az ellenzék.
Varga az előadás után kérdésre válaszolva beszélt a pedagógussztrájkról is. A miniszter azt mondta, ilyen volumenű béremeléshez kellenek az uniós források is,
egyelőre kénytelenek a napi létszükségletre költeni,
noha fontos a pedagógusok megbecsülése, és a béremelésről már törvényt is hoztak.
Az uniós jogállamisági eljárással kapcsolatban Varga megjegyezte: a terv az, hogy a hazánknak járó pénz kapcsán támasztott követelményeket Magyarország november 19-ig végrehajtja, de illúziói nincsenek, mert szerinte a kifizetés inkább a brüsszeli döntéshozók hangulatától függ, semmint a konkrétumoktól.
(MTI / index.hu)
