Felfüggeszthetik a törvényeket, és rendeletekkel kormányozhatnak.
Orbán Viktor korábban május 24-én jelentette be, hogy aznap éjféltől háborús veszélyhelyzet lép érvénybe Magyarországon. Orbán mindezt az Ukrajnában zajló háborúval indokolta, mint elmondta, egy olyan háború „amelynek még senki sem látja a végét”, és ezért szerinte mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.
Ezzel indokolva módosították az Alaptörvényt is, ami kiegészült azzal, hogy humanitárius katasztrófa vagy szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus esetén is el lehet rendelni ezt a rendkívüli állapotot.
November 1-jétől megváltoznak a veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok, ezért meg kell szüntetni az eddigi veszélyhelyzetet, és újat kihirdetni — indokolta meg a kormányzat az MTI-nek küldött közleményében.
Így november 1-jétől a korábbi hat különleges jogrend – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet – helyett
három különleges jogrend lesz az országban: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.
Most pedig újabb harminc napra hirdették ki a „háborús veszélyhelyeztet”, továbbá meghosszabbították az október 31-én hatályos veszélyhelyzeti rendeletek hatályát is.
Friss fejlemény az ügyben, hogy egy új törvényjavaslattal is él a kormányzat, ugyanis pár nappal ezelőtt az Országgyűlésben megszavazták, hogy november 1-jétől akárhányszor
180 nappal meghosszabbíthatják a veszélyhelyzetet Magyarországon.
A kormány úgy véli, minderre szükség is van, mert még tart a háború, ezért a Parlament elé terjesztik, hogy hosszabbítsák is meg 180 nappal a veszélyhelyzetet.
A magyar jogrendben a veszélyhelyzet egy úgynevezett „minősített időszak”, melynek hatálya alatt különleges jogrend lép érvénybe, ami azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amikkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását.
(telex.hu)
