Beadták a keresetet.
Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból — írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A jogvédő szervezet arról számolt be, hogy Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin pertársaságot alakítva együttesen fordultak a Fővárosi Törvényszékhez.
A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt
- jogellenes,
- diszkriminatív,
- aránytalan
- és szabálytalan az elbocsátásuk.
A bíróságtól az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó bérük, továbbá kártérítés megítélését várják el.
A Marosi Beatrix vezette Belső-Pesti Tankerületi Központ azzal indokolta rendkívüli felmentésüket, hogy szeptemberben négyszer is „jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt”, és mindez „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősült. Marosi ezen túl hozzátette azt is, hogy a munkavégzés megtagadása – szerinte – a tanulók érdekeit és jogait veszélyeztette.
A most benyújtott bírósági kereset 47 oldalas, amelyben a legfontosabb érv a felmentés jogellenessége mellett, hogy a felperes tanárok álláspontja szerint
a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét,
amikor véleményük munkabeszüntetéssel történt kifejezése miatt aránytalanul súlyosan szankcionálta őket, és azonnali elbocsátásuk mellett döntött.
Egyébként a véleménynyilvánítás az Alaptörvény által is biztosított alapjog, amelynek korlátozása csak indokolt esetben és arányosan képzelhető el más alapjogok védelmében. A tanárok szerint itt nem erről volt szó.
„A kölcseys tanárok kirúgásának valójában egyetlen célja volt, hogy a tanárok véleménynyilvánítását és a további pedagógustiltakozásokat elfojtsa”
— írta a Helsinki Bizottság.
A szervezet szerint a tankerületi központ „a legkevésbé sem a gyerekek jogainak védelmében járt el. Ezt mutatja, hogy a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be”.
„Az igazságos döntéshez szerintünk mérlegelnie kell majd a bíróságnak, hogy az ilyenfajta munkabeszüntetésekhez a sztrájkjog aránytalan korlátozása vezetett el. Tehát itt olyan alapjogi kérdéseknek a vizsgálatára is sor kerül majd, amire tipikusan egyébként egy munkaügyi perben nem”
— fogalmazott Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
A per tárgyalása jövő év elején kezdődhet el a Fővárosi Törvényszéken.
(helsinki.hu / hvg.hu)
