Úgy tartja, „van, aki ki meri mondani, van, aki nem”.
Az iparkamara elnöke úgy látja, Magyarországon az elmúlt években lényegesen gyorsabban nőttek a bérek, mint a hatékonyság vagy a termelékenység.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok által a minimálbér aktuális kérdéseiről szervezett csütörtöki konferencián a Népszava beszámolója szerint, kijelentette:
„Nem fogja támogatni az uniós minimálbért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mert az egy versenyképességi előny elvesztését jelentené”.
„A versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő.
Van, aki ki meri mondani, van, aki nem, de ez még mindig egy lényeges eleme. Változtatni kell rajta, tudjuk a recepteket. De hogy bemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi mondjuk meg, mint szakszervezetek, mint munkaadók, hanem valaki más, kívülről, hogy mekkora legyen a bér növekedése, a minimálbér, az számunka 2030-ig, amíg az uniós átlagot el nem érjük, biztosan nem elfogadható”
— magyarázta Orbán embere.
Parragh László – ellentmondva önmagának – arról is beszélt, hogy a képzett munkaerő mobil, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a határon túli munkaerőmozgást.
„Ma már nem mi hozzuk be az olcsó szlovák munkaerőt,
hanem az olcsó magyar munkaerő megy ki Szlovákiába.
Romániában, főleg a Partiumban ma már a munkaerő ára magasabb, mint nálunk Kelet-Magyarországon”
— ecsetelte az MKIK elnöke.
Az Európai Parlament a közelmúltban fogadta el az uniós minimálbérről szóló javaslatot, amelynek lényege, hogy a tagállamoknak a helyi költségeket és bérszinteket figyelembe véve garantálniuk kell a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért. Pontos összeget a javaslat nem határoz meg, annak megállapítása tagállami hatáskör.
Parragh László azonban úgy látja,
Magyarországon az elmúlt években lényegesen gyorsabban nőttek a bérek, mint a hatékonyság vagy a termelékenység,
ezt pedig nem bírja sokáig egy gazdaság. Ha a béremelések költségét nem tudják kitermelni a cégek, elbocsátják a dolgozókat. Közölte továbbá: az adórendszer „lényegi cölöpeinek megváltoztatását” nem támogatják, így
nem értenek egyet azzal, hogy a minimálbér adómentes legyen.
A munkaadói és munkavállalói szervezetek eddig két alkalommal egyeztettek a jövő évi minimálbérekről. Az emelés mértékéről egyelőre nem esett szó, de abban egyetértés van, hogy ne csak a minimálbér aktuális összegéről, hanem a számítás módszertanáról is állapodjanak meg — mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.
Hangsúlyozta: abból nem engednek, hogy a létminimum szintjét elérje a nettó minimálbér, és a legkisebb bérek reálértékét is szeretnék megőrizni.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egyetértett abban, hogy a minimálbér meghatározásakor az inflációt is figyelembe kell venni.
