Erre is lenne pénz.
A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években – írja a HVG.hu a GKI Gazdaságkutató elemzésére hivatkozva.
Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete.
Ha a tervezett kormányzati értékkel számolunk, illetve figyelembe vesszük, hogy közben az egyéb diplomások bére is emelkedik, akkor a GKI becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Ennek oka, hogy a várható magas infláció miatt a diplomás bérek várakozásaink szerint közel 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest, áll az elemzésben.
A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki – a különbség oka, hogy a tanárok bruttó béréből az adók és a járulékok visszafolynak a költségvetésbe.
A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig, akkor a kiadások bruttó 770,
nettó 450 milliárd forinttal lennének magasabbak, mint 2022-ben.
450 milliárd forint a büdzsében egyáltalán nem egy kigazdálkodhatatlan összeg, Varga Mihály pénzügyminiszter épp nemrég beszélt róla, hogy most a kifizetési stoppal a kormány csak októberben 300 milliárd forint kiadást tud megfogni.
