Ettől aggódik.
Hatvanhat évvel ezelőtt a pesti ifjak vérüket, életüket adták a szabadságért — mondta Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke a Gloria Victis középiskolai történelmi vetélkedő vasárnapi díjátadóján Budapesten, a Parlamentben.
Hőseink a szabadság addig soha meg nem élt dicsőséges 13 napját hozták el hazánknak, majd november 4-e után halálukkal, áldozatukkal szentesítették és tették azt el nem feledhetővé, és végül legyőzve is diadalmaskodtak, győzedelmeskedtek — hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.
„Gloria Victis, azaz dicsőség a legyőzötteknek, akik nélkül számunkra nem adatott volna meg, hogy szabadon éljünk”
— hangoztatta.
Latorcai elmondta: a kommunisták évtizedeken keresztül el akarták törölni a történtek emlékét: a forradalmat ellenforradalomnak nevezték,
a hősöket hazaárulóknak, köztörvényes bűnözőknek tekintették.
Közölte: nagy veszélyt jelentenek azok a politikusok és magukat szakértőknek vallók, akik a történelem oktatására fordított idő csökkentésére, szélsőséges esetekben annak teljes eltörlésére, vagy a történelem átírására törekednek. Az azonban nem szúrt neki szemet, hogy
e mondatait akár a sajátjaira is érthetné.
A történelem a gondolatok és eszmék csatája is, ezek végül egy-egy nemzet önérzetében, identitásában sűrűsödnek össze — magyarázta.
Beszélt a Rákóczi-szabadságharcról is, amely ugyan elbukott, de elmondása szerint szellemét és emlékezetét már nem volt lehetőség kitiltani a magyarság szívéből.
„Benne láthatjuk a nemzeti önbizalom, a nemzeti áldozatkészség és cselekvőerő, valamint az építő nemzeti akarat megtestesülését, ami nélkül nem lehet jövőnk a Kárpát-medencében”
— hangoztatta, hozzátéve: ezek az erők voltak azok, amelyek 1956. október 23-án magyarok tízezreit vitték az utcára. „Ma rájuk: áldozatukra és cselekvésükre emlékezünk” — emelte ki.
Az alelnök arról beszélt: a Rákóczi Szövetség történelemversenye ráirányította a figyelmet elődeink áldozatvállalására, a haza iránti elkötelezettségükre, felelősségvállalásukra, valamint a magyar történelem mélyebb összefüggéseire. Az idei téma a 800 éves Aranybulla és a magyar rendi alkotmány volt.
Latorcai János beszélt arról is, hogy az Aranybulla és kora tanulmányozásakor fontos megérteni, egykor mi vezette az embereket, de még fontosabb, hogy „felismerjük azt a történelmi sorszerűséget, ami hazánk sorsát formálta az elmúlt évezredekben„. Azt kérte, tanuljunk a saját történelmünkből.
Közölte, Magyarország szabadságért és önrendelkezésért vívott harca nem ért véget,
ma is hasonló kihívásokkal nézünk szembe,
ezért újra és újra meg kell védeni a szabadságot. 1956-os hőseink bátorsága és szabadságszeretete minderre például szolgálhat nekünk — mutatott rá.
Csáky Csongor, a versenyt szervező Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta, hogy Kárpátaljáról is érkeztek diákok az idei megmérettetésre, amelynek az Országház adott otthont. A verseny első három helyezett csapata a felkészítő tanárokkal együtt pár napos római utazásban részesül — tette hozzá.
A Gloria Victis középiskolai történelmi vetélkedőn 60 iskola 180 diákja szállt versenybe. Az első helyezett a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium csapata lett, Csősz Róbert tanár vezetésével, a második helyen a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium csapata végezett Hornyák Péter tanár vezetésével.
Harmadik helyezést ért el a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egy másik csapata, amelyet szintén Csősz Róbert készített fel.
Az ünnepségen több különdíjat is kiosztottak. A területfejlesztési miniszter nevében a különdíjat Rácz Zsófia miniszteri biztos adta át.
A döntőbe jutott tíz csapat a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkársága részéről kapott különdíjat, de a Múlt-Kor történelmi magazin is kiosztott különdíjakat.
A verseny első három helyezettje megkapta a Magyarország Barátai Alapítvány Aranybulláról szóló új kötetét is.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
