„Épül” a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Aprópénzért vásárolja fel a MÁV a Budapest-Belgrád kínai vasútépítéshez szükséges ingatlanokat — írta a Népszava. A lap beszámolója szerint van, ahol néhány száz forintot adnak a kisajátított erdő négyzetméteréért, és ahol csak van rá lehetőség, titokban hajtják végre a kétes ügyleteket.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy egy taksonyi ingatlan például egyike azon több száznak, amelyek megszerzését a Budapest-Belgrád vasút megvalósítása miatt kisajátításra jelölt ki a kormány. Az ingatlanok „megszerzését” a kormányzat a MÁV Zrt-re bízta. Az ezzel foglalkozó 2021-es kormányrendelet mellékletében rengeteg ilyen ingatlant sorolnak fel, de Berecz Julianna, a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója a kelebiai vasútfejlesztésről szóló szeptemberi lakossági fórumon Taksonyban azt mondta: a listán szereplőknek csak egy részét veszi meg végül az állam.
A MÁV az eljárások lefolytatására, a Juharos ügyvédi irodát bízta meg. A kisajátítás törvényi menetrendje szerint az iroda először igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményezi az illetékes kormányhivatalnál, akik megállapítják az ingatlanért fizetendő kártalanítási összeget. Ez alapján az ügyvédi iroda ajánlatot tesz az ingatlan tulajdonosának. Amennyiben ezt elfogadják, akkor a szerződés aláírása és a vételár kifizetése után 60 napon belül ki is kell költözniük, ha a telken nincs lakóház, akkor 15 nap a határidő.
Ha nem fogadják el a felkínált árat, akkor pedig kisajátítási eljárás indul.
A „felajánlott” árral elégedetlen ingatlantulajdonos ugyan kérheti új szakértő kirendelését az ügyben, ám ennek minden költségét neki kell megelőlegeznie és az ügy végén is csak akkor kapja vissza pénzét, ha a kormányhivatal elfogadja az új szakvéleményt. A tulajdonos persze elviekben a bíróságra is fordulhat.
„De ha a kisajátítás jogcíme helytálló, tehát ehhez a projekthez kapcsolódóan szerezzük meg az ingatlant, akkor senki nem tudja akadályozni a projekt megvalósítását azon oknál fogva, hogy nem találja megfelelőnek a kártalanítási összeget”
— oszlatta el a kételyeket Berecz Julianna.
„Nagyon látszik, hogy Magyarország hitelből építi a vasutat, úgy is kezelik a kisajátított föld értékét. Az M0-s déli szakaszának megépítésénél egészen más négyszögöl kisajátítási árat fizettek, pedig a földminőségek nagyjából egyformák”
— fogalmazott a fórumon felszólaló Wágner Mihály, akinek több ingatlanát is érintette a kisajátítás, ám ő végül elfogadta a MÁV ajánlatát.
Kelebia község idén márciusi testületi ülésének jegyzőkönyve szerint a képviselők arról döntöttek, hogy elfogadják a MÁV Zrt. által a Juharos ügyvédi iroda által megajánlott árat a kisajátítandó öt ingatlanra.
A község csaknem 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis
négyzetméterenként 440 forintot.
A lap a kisajátításkor ajánlott vételárakról kérdésekkel fordult a MÁV Zrt. felé, de válasz helyett csupán azt közölték:
„A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény alapján
kiemelten közérdekű beruházásnak minősül”.
Ezen túl, arra a kérdésre sem adtak érdemi választ, hogy miért éppen a Juharos ügyvédi irodát bízták meg.
A több mint 2 milliárd dollár (csaknem 840 milliárd forint) értékű Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházás dokumentumainak és szerződéseinek
10 éves titkosítása, így már a kisajátítási megállapodásokra is érvényes.
