Azt is mondta, „ma már kifejezetten vonzó lehetőség a hadsereg a civil életpályákhoz viszonyítva”.
Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor vasárnap tartott beszédet az önkéntesek avatásán, a kormányfő arról beszélt a többi közt, hogy a magyar az katonanemzet. Utalt arra is, hogy akár be is vethetik a magyar honvédeket a háborúban.
Hasonló álláspontot fejtett ki a honvédelmi miniszter is, aki erősebb, elrettentő haderőről magyarázott az M1-en hétfő reggel.
Magyarországnak jól felfegyverzett, jól kiképzett, magabiztos, ütőképes, létszámában is komoly elrettentő erőt mutatni képes haderőre van szüksége, ezért fontos, hogy a hétvégén 250 önkéntes tett esküt — hangoztatta a honvédelmi miniszter az M1 hétfő reggeli műsorában.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy a kormány a nyáron döntött a katonák átlagosan 26 százalékos illetményemeléséről. „Az egyéb juttatásokkal együtt
ma már kifejezetten vonzó lehetőség a hadsereg a civil életpályákhoz viszonyítva”
— állapította meg.
A 2000-es évek elején – folytatta – a baloldali kormányok leépítették a hadsereget, ezt kell most visszaépíteni. Amikor az ország gazdasági ereje lehetővé tette, 2010 után indult meg a haderőfejlesztés, jövőre – egy évvel korábban a tervezettnél – az ország a GDP-jének már két százalékát fogja védelmi kiadásokra költeni — jelezte.
„Jó döntés volt, hogy már korábban megkezdődött a haderőfejlesztés, a jelenlegi, megváltozott biztonsági környezetben ugyanis ezeket a szerződéseket már nehezebb lenne megkötni”
— magyarázta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy a haderőfejlesztés részeként érkező modern eszközök – mint a Lynx harcjármű, amelyet vasárnap mutattak be a nagyközönségnek Budapesten – adják
azt az elrettentő erőt, védelmi képességet, amelyek a katonákat a harcban kísérik.
Megjegyezte: ezek az új eszközök a magyar védelemipar alapját is jelentik, a jövőben ugyanis részben magyar tulajdonban álló szervezetek veszik át majd a gyártásukat, amihez kapcsolódhat majd a magyar védelmi innováció is.
A miniszter az ukrajnai háborúról azt mondta, a magyarok a béke pártján állnak.
„Magyarország nem ad fegyvert a háború folytatásához, és a kivetett szankciók, amelyek több kárt okoznak a kivetőnek, mint annak, akire kivetették, szintén nem a háború lezárásához vezetnek”
— fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO-tagországok védelmi minisztereinek múlt heti üléséről szólva kiemelte: a NATO a világ legrégebbi, legnagyobb és ilyen értelemben legsikeresebb védelmi szövetsége, amely a kollektív védelem elvén alapul,
ami „nagyon komoly elrettentő erő”.
„Mivel a tagállamok egy része fegyverrel is támogatja az ukrajnai háborút, nagy és folyamatos az eszkaláció veszélye, a NATO-nak tehát nagyon óvatosnak kell lennie és el kell kerülnie a belesodródást a háborúba”
— mondta.
(MTI)
