Nem szívderítő.
A növekedési ütem fékeződéséhez, illetve átmenetileg csökkenésbe fordulásához a világgazdasági feltételek romlása mellett az utóbbi évek gyors gazdasági növekedésével együttjáró pénzügyi egyensúlytalanságok kiigazításának a kényszere is hozzájárul
– állapították meg friss elemzésükben a Kopint-Tárki Zrt. kutatói.
A költségvetési hiány 2022-ben annak ellenére is a GDP 6 százaléka felett lesz, hogy a kormány számos beruházást halasztásáról döntött, és a bevételek is gyors ütemben nőnek, jórészt a magas infláció következtében.
Az államadósság 2022 közepére
46 ezer milliárd forintra
emelkedett, ami az állampapírpiaci hozamok emelkedése mellett egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre (a 10 éves állampapír referenciahozama a V4 országok közül a legmagasabb).
Kiemelkedő a régióban a magyar valuta gyengülése: a forint 2022 folyamán, október elejéig 20 százalékot vesztett az értékéből, miközben a lengyel zloty 5-6 százalékkal lett gyengébb, míg a cseh és a román valuta árfolyama pedig szilárdan tartja magát. Ugyanakkor a monetáris eszközök kimerültek, a jegybank szeptember végén a kamatemelési ciklust befejezte.
A magyar infláció 2022 szeptemberében – a 3 balti ország után – a 4. helyen állt az EU-s rangsorban (20,1 százalék volt). A magyar élelmiszer-infláció pedig a legmagasabb (35,2 százalék) az egész EU-ban. 2022 utolsó harmadában, amikor már teljes mértékben belép a részleges rezsiemelés hatása, 20 százalék körüli, sőt azt meghaladó havi év/éves árindexek várhatóak.
A 2022-as 14 százalék körüli átlagos infláció után, 2023-ban még magasabb ütem, 15,5-16,5 százalék jöhet, az év elején akár
25 százalékot
elérő év/éves árindexszel – vélik a Kopint-Tárki kutatói.
(via napi.hu)
