Ezért vannak veszélyben az EU-s pénzek.
Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter úgy véli, Magyarország az uniós források segítségével a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában és a társadalmi mobilitásban is nagyon jó eredményeket tud felmutatni. A miniszter minderről Kovács Zoltán új podcastműsorában beszélt, melyben azt is elmondta, miért kell Magyarországnak megkapnia az uniós forrásokat.
Beszámoltunk róla korábban, hogy The Bold Truth About Hungary címmel podcastműsort indított Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Ennek első vendége Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, akivel az uniós pénzekről beszélgetett angolul. (A Youtube-on elérhető a magyar nyelvű felirat is a beállításoknál).
Navracsics kijelentette:
„Magyarország az egyik legmegbízhatóbb felhasználója az uniós forrásoknak”.
Kifejtette: ha a támogatásfelvevő képességet vesszük, ami a hasznos projektek szintjét és a régiók megfelelő fejlesztését jelenti, akkor azt látjuk, hogy Magyarország teljesítménye általában nyolcvan százalék fölött van, ami azt jelenti, hogy az uniós források több mint nyolcvan százaléka elérte a célját, és képes volt egy adott területen a regionális vagy a szakpolitikai fejlesztés elősegítésére. „Tehát ebben elég jó hagyományaink vannak” — állapította meg Navracsics.
A miniszter arról is beszélt, nagyon figyelnek arra, hogy akkor is megőrizzék „a jó teljesítményt”, ha támadás éri politikai okokból vagy más hatóságok, illetve intézmények részéről.
„Ezért akarjuk továbbfejleszteni és még átláthatóbbá tenni intézményeinket, mert ezáltal kevésbé lesznek kitéve politikai támadásoknak. Ráadásul a még nagyobb támogatásfelvevő képesség érdekében tovább javítjuk a teljesítményünket. Ezért van szükség mind az operatív programok, mind a nemzeti helyreállítási tervünk mielőbbi elfogadására”
— fogalmazott Navracsics.
A miniszter elmondta azt is, hogy Magyarország jó befektetés az uniós költségvetés számára, mert minden adat azt mutatja, hogy „Magyarország alapvetően az uniós források segítségével még a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában és a társadalmi mobilitásban is
»nagyon jó eredményeket« tud felmutatni”.
Navracsics szerint a magyar kormánnyal szembeni politikai bizalmatlanság 2010 óta jelen van az EU-ban. Ha a magyar parlament elfogad egy törvényt, azonnal aggályok és aggodalmak jelennek meg a törvény lehetséges kimeneteleivel, társadalmi következményeivel és problémáival kapcsolatban.
„És mindig politikai kontextusban kell tárgyalni, és nem jogi alapon. Nem a jogi megoldásokról, hanem arról, hogy hogyan lehet a politikai kontextust rögzíteni, ahogy most éppen a magyar politika jogállami feltételrendszerét firtatják”
— magyarázta a miniszter.
A politikai aggályokkal kapcsolatban Kovács Zoltán megjegyezte, a kormány ezt mindig boszorkányüldözésnek vagy zsarolási kampánynak nevezi, „ami egy szuverén ország és egy hatalmas támogatottsággal rendelkező kormány esetén nyilvánvalóan nem igazán működik”, illetve „a kormányzó politikusok, a miniszterelnök és egészen biztosan a magyar emberek nagyon széles felhatalmazását élvező parlament esetében sem”.
Navracsics ugyanakkor szólt arról is, hogy a Európai Bizottság és az EU részéről érzi a bizalom erősödését, és reméli, hogy ez a bizalom a következő hónapokban tovább fog nőni, noha – mint fogalmazott – „a politikában mindig lehetnek fennakadások”.
A beszélgetés végén a miniszter azt mondta: az Európai Uniót nem szabad megosztani sem politikai, sem ideológiai, sem regionális szempontból. „Az Európai Uniónak az az érdeke, hogy minden tagállamnak segítsen, és még inkább segítsen a problémák kezelésében, ha egy ország a frontvonalban van” — jelentette ki.
„A többi közép-európai országhoz hasonlóan mi is alapvetően nagyon-nagyon közel vagyunk a frontvonalhoz. Tehát nem akarunk többet, mint amihez jogunk van, de minden olyan segítséget, támogatást és forrást meg kívánunk kapni, amihez jogunk van, ezért van erre szükségünk”
— fejtette ki Navracsics.
Videó:
(index.hu)
