Ismét 28 ország lehet az Unió tagja.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy
adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának
— jelentette be Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben szerdán.
Sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte: a brüsszeli testület szerdán elfogadott bővítési döntéscsomagjának részeként tett ajánlás feltétele, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz
a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem
terén, valamint a média szabadságának megerősítésére, ahogy a migráció hatékonyabb kezelésére is.
A magyar EU-biztos kijelentette: a tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina polgárai számára.
„Biztatom az ország vezetőit, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget, és mielőbb folytassák az ajánlásunkban meghatározott lépéseket”
— fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a Bizottság véleményében megfogalmazott reformok és a tizennégy prioritás teljesítésével kapcsolatos munka továbbra is kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Közölte, az Európai Unió bővítési politikája geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és társadalmi-gazdasági növekedésébe.
„Közös érdekünk, hogy felgyorsítsuk az integrációs folyamatot, kezdve a Nyugat-Balkánnal,
ahol évek óta azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk a régiót az EU-hoz”
— jelentette ki.
Montenegróval kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát.
Szavai szerint Szerbiának olyan kormány létrehozására kell törekednie, amely szilárdan elkötelezett az EU stratégiai iránya és a szükséges reformok mellett. További munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok folytatásához és elmélyítéséhez, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság, a gyülekezési szabadság és a háborús bűncselekmények kezelésének kulcsfontosságú területein — mondta.
Az uniós biztos kiemelte: Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitása júliusban új szakaszt nyitott az EU-val fenntartott kapcsolataikban, de ennek a két országnak is tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein — mondta.
Albániának emellett érdemben foglalkoznia kell a tulajdonjogokkal, a kisebbségi kérdésekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával is – tette hozzá.
Koszovóval kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, hogy Pristinának is fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás, a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte: az Európai Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, amely szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot. A végrehajtó testület erre vonatkozó javaslatával az Európai Unió Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell — húzta alá.
Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a reformtörekvéseket, valamint felgyorsítja a Nyugat-Balkán egészének uniós integrációját — húzta alá.
A szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban megjegyezte, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területét érintően Ankarának meg kell fordítania a jelenleg tapasztalható negatív tendenciát. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolat szerves részét képezi — mondta.
Azok az okok, amelyek Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállásához vezettek, még mindig fennállnak — közölte. Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere az olyan alapvetően fontos területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia, az élelmezésbiztonság és a közlekedés — tette hozzá Várhelyi Olivér.
Gál Kinga és Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselői az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: a nyugat-balkáni bővítés mielőbbi előmozdítása az Európai Unió és Magyarország kiemelt stratégiai érdeke.
Az Európai Unió lépéskényszerben van, a bővítésre vonatkozó korábbi ígéretek miatt az EU hitelessége forog kockán — állította Gál Kinga. A térség geopolitikai jelentőségének erősödésével nemcsak gazdasági és stratégiai, hanem védelmi és biztonsági szempontból is fontos lépés lehet a nyugat-balkáni országok mielőbbi felvétele.
A bővítés elmaradása és az újabb késlekedés veszélyeztethetné a régió stabilitását, ezáltal az Európai Unió és Magyarország biztonsági érdekei is súlyosan sérülnének, valamint az EU elveszítheti a térség államainak bizalmát is — jelentette ki az EP-képviselő.
Deli Andor szerint az ukrajnai háború bebizonyította, hogy a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának „nincs alternatívája„.
„Az Európai Unió csak akkor nyerheti vissza erejét, ha a balkáni országokat, legfőképpen pedig a térség kulcsországát, Szerbiát is a tagjai között tudná”
–– írta az Orbán-barát kormány által vezetett országról.
Magyarország és Szerbia közötti kiváló kétoldali kapcsolatok tovább erősödhetnének a balkáni ország mihamarabbi uniós csatlakozásával, aminek egyik legfőbb haszonélvezője a vajdasági magyar közösség — tette hozzá az EP-képviselő.
(MTI korrigálva)
