Érdekeseket mondott.
Válságok idején a megrendíthetetlen, örök fundamentumokra kell építeni — jelentette ki Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a korábbi emberierőforrás-miniszter vasárnap az MTI-nek telefonon nyilatkozva.
A református püspök a lengyelországi Lodzban vett részt a Lengyel Református Egyház új püspöke, Semko Koroza beiktatásán, majd találkozott Kazimierz Nycz bíborossal, Varsó érsekével.
Balog Zoltán a néhány ezer tagot számláló Lengyel Református Egyházról szólva azt: a „kis egyházak nagy lehetősége, hogy miután senkinek nem jelentenek igazán konkurenciát, alkalmasak arra, hogy összehozzák a nagyokat„. Ez történt az új püspök beiktatásán Lódzban, ahova két lengyel katolikus főpap mellett öt országból érkeztek evangélikus és református egyházi vezetők, püspökök, moderátorok, elnökök — mondta.
Különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy a leköszönő lengyel püspök mellett ő szentelhette fel az új püspököt, megjegyezve, először fordult elő a magyar egyháztörténetben, hogy magyar református püspök szentelt lengyel református püspököt. Semko Koroza ezzel akarta kifejezni, hogy milyen fontosnak tartja a kereszténységen alapuló lengyel-magyar barátságot és összetartozást — mesélte.
Hozzátette: a kereszténység olyan fundamentum, amely nincs kitéve a politikával természetes módon velejáró, háborús helyzetben felerősödő változásoknak. Balog Zoltán kitért arra: a Kazimierz Nycz bíborossal folytatott megbeszélésen a lengyel-magyar kapcsolatokat értékelve mindketten úgy látták, hogy amikor egy „felépítmény töredezik„, a megrendíthetetlen, közös fundamentumokhoz kell visszatérni, amilyen a kereszténység.
Az egyházi vezetők egyetértettek abban is, hogy
válaszút előtt áll a kereszténység.
A kérdés, hogyan tudja úgy megőrizni hitének igazságait „erkölcsi és hitbeli szempontból„, hogy azok ne riasszák el az embereket, hanem vonzerőt gyakoroljon rájuk.
Balog Zoltán beszámolt arról is, a jövőben szorosabbra szeretnék fűzni a lengyel és a magyar református egyház kapcsolatait.
„A mi feladatunk a közép-európai keresztény tanúságtétel, annak megmutatása, mivel tud hozzájárulni a kereszténység országaink jövőjéhez, az emberek lelkének ápolásához nehéz időkben, és hogy ebben hogyan tudunk egymásnak segíteni”
— jelentette ki Balog.
Megjegyezte: a lengyel-magyar egyházi együttműködést segíti egyrészt, hogy
mindkét ország még mindig a „kommunizmus utáni időszakban” él
és az ebből fakadó kihívásokkal néz szembe, másrészt, hogy tudják, a nehézségekre elsősorban „lelki választ kell adni„. Azt nem árulta el, mit ért az előbbi kijelentésén.
A református püspök jelezte, a jövőben tervezik kölcsönös lelkészösztöndíjak odaítélését, és meghívta Semko Korozát a jövőre Budapesten tartandó generális konventre, a Kárpát-medencei református közös zsinatra előadást tartani arról, mit jelent kisebbségként, ugyanakkor közép-európaiként, keresztény alapokra építve létezni a társadalomban.
Balog Zoltán lengyelországi látogatásán Varsóban megkoszorúzta idősebb Antall József és Henryk Slawik lengyel diplomata emlékművét. A menekültügyi kormánybiztosként dolgozó magyar politikus és a lengyel diplomata a második világháború idején együttműködve, a magyar kormány tudtával és segítségével 30 ezer lengyel, köztük ötezer lengyel zsidó embert menekített Magyarországra.
Hozzátette: a koszorúzással azt akarta jelezni, hogy ezek azok az értékek, amelyek összekötik a két népet, mint ahogy maradandó érték mindkét ország helytállása az ukrán menekültekről való gondoskodásban is.
A Lengyelországi Református Egyháznak körülbelül 3500 tagja és egy püspöke van. A lengyel reformátusok többsége az ország középső területein, a Lódz és Varsó központú vajdaságok kisvárosaiban él.
(MTI korrigálva)
