A kormányzatot terheli a felelősség a válság miatt.
Nyílt levélben fordult a megélhetési válság miatt Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A szervezetek javaslataik figyelembevételével mielőbbi intézkedést követelnek a kormánytól.
„Az európai munkavállalók példátlanul súlyos megélhetési válsággal néznek szembe. Az inflációt nem a bérek okozzák, a dolgozók a megélhetési válság elsődleges áldozatai, és különösképpen érintettek a rosszul fizetett, kiszolgáltatott helyzetű emberek”
— írták közleményükben.
Hangsúlyozták:
a munkáltatóké és a kormányoké a felelősség, hogy megteszik-e a megélhetési válság leküzdéséhez szükséges lépéseket.
Ezért a dolgozók és szakszervezeteik Európa-szerte követelik egy hat pontos, a válság leküzdését és a munkavállalókért működő gazdaság létrehozását célzó terv elfogadását.
A levélben hat sürgős intézkedésre vonatkozó javaslatot fogalmaztak meg:
- Béremeléseket, amelyek elérik a megélhetési költségek növekedésének mértékét, és a termelésből igazságos részesedést jelentenek a munkavállalók számára! A kollektív tárgyalásokat elő kell segíteni, mivel a kollektív egyeztetés a leghatékonyabb eszköze az igazságos bérezés és a fenntartható gazdaság kialakításának.
- Támogatást azoknak az embereknek, akik küzdenek a számláik, lakbérük kifizetésével és azzal, hogy ételt tegyenek az asztalra! Az élelemhez és a meleg otthonhoz való jog alapjog, amelyet meg kell védeni. A szegénységben élőktől nem várható el, hogy megfizethetetlen számlákat fizessenek. Ne lehessen senkinek az otthonában lekapcsolni az energiaszolgáltatást!
- Ársapkákat, különösen az energiaszámlák költségeire, valamint az energia- és más vállalatok túlzott nyereségére kivetett szigorú adókat! A válsággal kapcsolatos spekulációk elkerülése érdekében egyéb intézkedések, például az osztalékfizetések visszaszorítása és az élelmiszerárakkal kapcsolatos spekuláció megakadályozása szükséges.
- Nemzeti és európai válságellenes intézkedéseket a jövedelmek és a munkahelyek védelmére az ipari és a szolgáltatási szektorokban, valamint a közszférában! Ehhez az állások és a jövedelmek védelmére, valamint szociális intézkedések meghozatalára is szükség van.
- Az EU energiapiacának működését át kell alakítani! Ismerjük el, hogy az energia közjó. A válság kiváltó okai például a zöld energiába történő befektetések hiánya és a privatizáció. Fektessünk a valós okok kezelésébe!
- Legyen helyük a szakszervezeteknek a válságkezelésben, a különböző intézkedéseket tervezzük és hajtsuk végre a szociális párbeszéden keresztül! Ez a bevált módszer a válság sikeres kezelésére.
A szervezetek szerint az európai uniós energiaügyi miniszterek múlt pénteken a megfelelő irány felé tettek lépéseket, az intézkedéseik azonban túlságosan bátortalanok, így nem alkalmasak a megélhetési válság leküzdésére.
„Az európai szintű szociális intézkedések továbbra is hiányoznak, a tagállamok magukra maradtak a válság okozta kihívásokkal. Hiányzik továbbá a költségvetési problémákkal küzdő tagállamok pénzügyi támogatása is, amely lehetővé tenné a válságkezelő intézkedések meghozatalát”
— olvasható a nyílt levélben.
„A helyzet komolyságát és sürgősségét nem becsülhetjük le”
— írták, hozzátéve, mintegy 9,5 millió európai munkavállalónak már a megélhetési válság előtt is gondot okozott a rezsiköltségek kifizetése. Idén júliusig a gáz és az elektromos áram ára 38%-kal nőtt a megelőző évhez képest, az áremelkedés pedig folytatódik. Ez, valamint az élelmiszerek és más létszükségleti cikkek árának növekedése munkások millióit taszítja szegénységbe.
A minimálbérek reálértéke Európában átlagosan 4,8%-kal csökkent. Ez az évszázad legsúlyosabb visszaesése, amely már a legalapvetőbb szükségletek kielégítését is gyötrelmessé teszi milliók számára.
Mindeközben az állami nyugdíjak reálértékének összeomlása miatt
idős emberek milliói süllyednek még mélyebbre az energiaszegénységben.
Az Eurostat adatai szerint a 65 év felettiek eddig is a legnagyobb valószínűséggel tartoztak azok közé, akiknek problémái voltak az energiaszámlák fizetésével, 2019-ben majdnem minden tizedik idős ember nem tudta megfelelően melegen tartani otthonát.
Az energiaárak mostani emelkedése egyébként is erősebben sújtja az időseket, mivel ők több időt töltenek fűtendő otthonaikban. A helyzetet tovább rontja, hogy az állami nyugdíjak nem tartanak lépést az inflációval, vagyis az állami nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken
„Szükséges, hogy az Európai Tanács elismerje a megélhetési válság tényét, és terjessze elő az említett sürgős intézkedéseket, beleértve a nehézségekkel küzdő embereket célzó kifizetéseket és az európai válságellenes támogató intézkedéseket, valamint a munkahelyek, a jövedelmek védelmét és a szociális intézkedések finanszírozását”
— írták levelükben.
A nyílt levélben közölték, a kormány és az unió nem várhatja ölbe tett kézzel a válság végét.
„A tétlenség vagy a rossz válasz, például a kamatemelés, a fizetések befagyasztása vagy a sikertelen megszorítási politikához való visszatérés ára katasztrofális lesz”
— fogalmaztak.
