Szakmai megalapozás nélkül alakították át az egészségügyet a járvány idején.
Egészen mostanáig a kormány megpróbálta eltitkolni, hogy mi alapján szigorították 2020-ban az egészségügyi dolgozók másodállását a magánszektorban — számolt be róla a 444.hu.
A törvény elfogadása után két évvel adtak ki egy anyagot, amely állítólag „megalapozta” a döntést. A kérdést csak röviden tárgyalja a szöveg, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a túlzott sietséggel veszélybe kerülhet az egészségügy rövid távú működése. A Magyar Orvosi Kamara szerint ezért hiányzik a kórházakból a nőgyógyászok többsége.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, egészen a Kúriáig vitte a kérdést, hogy ne kelljen elárulnia, milyen tanulmányokra alapozta az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetését. Ez a törvény volt az, ami 2020 októberében jelentősen megemelte az orvosok fizetését, de egyúttal ehhez szigorú feltételeket is szabott.
Szél Bernadett korábbi országgyűlési képviselő a parlamenti szavazás másnapján kérte ki az előzetes hatásvizsgálatokat, amiket arra hivatkozva titkoltak, hogy jövőbeni döntéseket alapoznak meg. Első fokon tavaly júniusban, másodfokon októberben, a Kúrián idén áprilisban mondták ki, hogy
nyilvánosságra kell hozni a dokumentumokat, ám hónapokon keresztül mégsem tettek eleget az ítéletnek.
A politikus ezután a Belügyminisztériumhoz fordult, tekintve, hogy ez alá szervezték ki az egészségügyet. Két évvel a törvény elfogadása után végül kapott egy 43 oldalas szöveget, amiből kiderült, hogy
a kormány az ellenkezőjét hajtotta végre annak, mint amit a szakértők javasoltak.
Orbán Viktor 2020 októberében jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) történelmi béremelésről szóló javaslatát, és megállapodtak a hálapénz kivezetéséről is.
Három nappal később, megszavazták a törvényt, amibe szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is beleírtak. Kikötötték, hogy az állami egészségügyi alkalmazottak
- csak engedéllyel dolgozhatnak a magánellátásban,
- és megtiltották, hogy az orvosok állami ellátásban fogadják azt a beteget, akit magánban is elláttak.
A végrehajtási rendeletben azt ígérték, külön szabályozni fogják a kivételeket, ám ezt azóta sem tették meg.
A törvény egészéről nem egyeztettek az orvosok képviselőivel, akik figyelmeztettek, hogy a korlátozások „szakterületeket és intézményeket tehetnek működésképtelenné”. Jelezték aggodalmukat, hogy a hirtelen átalakítás miatt azokban a szakmákban, ahol jellemző a magánpraxis, sokan elhagyják majd állami munkahelyüket, és orvoshiány lesz.
Az Orvosi Kamara szerint ez meg is történt. Svéd Tamás, a Kamara titkára idén augusztusban azt írta:
„sokan távoztak a beígért szabályozás elmaradása, a köz- és magánellátás tisztázatlan viszonyai miatt”.
„Az ország számos nőgyógyászatáról hiányzik a szakorvosok derékhada, rezidensek és nyugdíjból visszatért idős főorvosok adják az ügyeletet, de a fentiek hozzájárulhattak a nyilvánosságot kapott urológiai ellátási problémákhoz is”.
A dokumentum, ami a belügy Szél Bernadettnek küldött válasza alapján megalapozta a törvényt, nagyrészt a béremelésről és a hálapénz kivezetéséről szól. Szerzőként is „a bérrendezéssel és hálapénz-felszámolással foglalkozó munkacsoportot” tüntették fel, amit a lap információi szerint Pintér Sándor belügyminiszter alakított meg 2020 nyarán.
A testületet Kincses Gyula, az Orvosi Kamara elnöke vezette, de részt vettek a munkában egykori és aktuális államtitkárok is. És mint nevük is jelzi, a béremeléssel és a hálapénz felszámolásával foglalkoztak, nem pedig a szolgálati törvény előkészítésére kérték fel őket.
A köz- és magánellátás helyzetéről szűkszavúan írtak a dokumentumban:
„A többszörös munkaviszonyok kiszűrése és a köz- és a magánegészségügy szétválasztása a munkacsoport által is támogatott cél, de a rövid távú működőképesség megőrzése érdekében ezt csak több lépcsőben lehet elérni”.
Tehát a kormány által felkért szakértők is előre szóltak, hogy a gyors változtatás súlyos problémákhoz vezethet. Támogatták ugyan, hogy a másodállást kössék engedélyhez, de hozzátették, „nagyon pontosan meg kell határozni a feltételeket”. Ezeket nem dolgozták ki, mert „a kormányzati szándékok ismerete és felhatalmazás nélkül nem lehetséges”, ugyanakkor javasolták, hogy állítsanak fel külön munkabizottságot. A minisztérium másik anyagot nem adott ki, így feltételezhető, hogy ezt nem tették meg.
Szél szerint a kiperelt anyagból világosan látszik, hogy
„a kormány minden szakmai megalapozás nélkül szervezte át az egészségügyet a járvány kellős közepén,
nem törődve azzal, hogy annak milyen hatása lesz a sok helyen már így is elérhetetlen ellátásra, az orvos- és szakdolgozóhiányra, az egészségügyhöz való hozzáférésre”.
Szél Bernadett még képviselőként javasolta, hogy legalább azokon a területeken finomítsanak, ahol kevés a speciális szaktudással rendelkező orvos, de leszavazták.
A volt képviselő megpróbálta megtudni azt is, hogy két éve hány orvos írta alá az új szerződést különböző kórházi osztályokon, de nem járt sikerrel, ugyanis az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól is azt a választ kapta, hogy
nincs ilyen nyilvántartás.
Csak intézményi adatok vannak, de az önkormányzati ellátók abban sem szerepelnek. Azt sem tudják, hány orvos dolgozik kizárólag az állami rendszerben, és hányan rendelnek csak magánban.
(444.hu)
