Eldurrant az agya.
„Az Európai Bizottság
szigorúan figyeli,
hogy hogyan valósulnak meg Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos vállalások, és mindig használni fogja a rendelkezésére álló eszközöket, köztük a feltételességi mechanizmust, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit megvédje”
— jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament keddi plenáris ülésén.
Hahn a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásáról szóló, jogállamisági aggályokra alapozott és az uniós költségvetés védelmét célzó európai bizottsági javaslatról folytatott EP-vitán közölte: az uniós testület szeptemberben figyelmeztette Magyarországot, hogy aggályok merültek fel a jogállamiság helyzetével kapcsolatban.
Közölte: a testület szerint súlyok kockázata van annak, hogy
az európai uniós pénzeket rendszerszerűen és szabálytalanul használják fel Magyarországon.
A közbeszerzési eljárások nem szabályosak, és számos esetben érdekösszefonódások, korrupciógyanús helyzetek vetődnek fel az uniós pénzek felhasználása során.
Szavai szerint az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy a magyar közbeszerzési rendszer hiányosságai miatt továbbra is fennáll az uniós pénzek nem tisztességes elköltésének veszélye. Ezért a 7,5 milliárd eurót kitevő uniós kohéziós kifizetések 65 százalékának befagyasztását javasolta. Mivel az uniós pénzek felhasználásának legtöbbjéről közbeszerzésekkel döntenek, erre az intézkedésre szükség van — húzta alá.
Emlékeztetett, Magyarország 17 jogalkotási javaslatot terjesztett elő, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Ha a javaslatok megvalósulnak, az előremutató hozzáállást tükröz majd a magyar hatóságok részéről, noha benyújtásukra az utolsó pillanatban került sor — mondta az uniós biztos, majd reményét fejezte ki, hogy a javaslatok megvalósulnak, az intézkedéseket érdemben fogják alkalmazni a magyar hatóságok.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta: még a jelenlegi, az ukrajnai háború és „az elhibázott európai szankciók” miatt kialakult súlyos helyzetben is az EP „szélsőséges képviselői” folytatják az ideológiai zsarolást, és széthúzást szítanak. A magyar baloldali képviselőkkel karöltve
a legabszurdabb vádakkal hozakodnak elő, hogy a magyar emberek ne kapják meg a nekik járó uniós forrásokat.
„Önöknek itt teljesen mindegy, hogy milyen intézkedéseket hajtunk végre. Önök egy politikai küldetést teljesítenek, amelynek az a célja, hogy a maguk szavaival élve:
kiéheztessék Magyarországot
és minden más konzervatív, nemzeti politikát folytató kormányt”
— fogalmazott Hidvéghi, majd példaként közölte: ilyenek a Lengyelország elleni „szégyenletes támadások„, vagy a „felháborító üzengetés” a még meg sem alakult olasz jobboldali kormánynak.
„Önöknek semmi sem lesz elég
addig, amíg Magyarországon kereszténydemokrata kormány van hatalmon. Ezért folyamatosan öntik az olajat a tűzre, támadnak, agitálnak, hazudoznak és fenyegetőznek. Mindezt sok millió európai polgár nevében határozottan visszautasítom”
— tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője arról beszélt, hogy a magyar javaslatok csak az Európai Bizottság „elkápráztatását” szolgálják. A magyar kormány által létrehozni tervezett hatóságok és intézmények nem lesznek függetlenek, vezetői székeiben a kormánypártok kinevezettjei ülnek majd — jelentette ki.
„Az európai forrásoknak a magyar emberekhez a magyar önkormányzatokhoz és a magyar vállalkozásokhoz kell kerülniük”
— szögezte le.
„A brüsszeli testület átverését szolgáló új törvények a lopás folytatásának lehetőségét nyitják meg„
— tette hozzá.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában elmondta, az Európai Bizottságnak történelmi esélye volt arra, hogy feltartóztassa az autokrácia térnyerését, azonban a feltételességi mechanizmusnak létrehozása után közel két évvel sincs kézzelfogható eredménye. Véleménye szerint a magyar kormány nem jóhiszeműen jár el, majd pedig arra figyelmeztetett, hogy
a kormány figyelmen kívül hagyja saját ígéreteit.
Végezetül közölte: az embereket kell segíteni, az uniós forrásokat az önkormányzatoknak, a civil társadalomnak, az iskoláknak, a kórházaknak kell kapniuk.
Ujhelyi István, független EP-képviselő a vitát követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: amit a magyar kormány az uniós forrásokkal elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban tesz, az „egyenlő a nullával„. Kijelentette: a Magyarországon működő rendszer elhallgattatja a pedagógusokat, akik önálló gondolkodásra, a demokratikus értékekre, a szólásszabadságra, a kritikus gondolkodásra taníthatnák a diákokat.
Szavai szerint akkor lesz Magyarország jogállam, az Európai Unióból pedig biztonságos, egységes, fejlődő, gazdag közössége az európaiaknak, ha minden nemzedék tudja: mit jelent felelősséggel tartozni a közös demokratikus normákért — mondta Ujhelyi.
Az Európai Parlament szeptember 15-én fogadott el állásfoglalást, amely szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon. Az Európai Bizottság szeptember 18-án nyújtotta be az Európai Unió Tanácsának a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer Magyarországgal kapcsolatos alkalmazásáról szóló javaslatát.
A Tanácsnak egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntést hozzon a kérdésben. Kivételes esetben a döntés időpontja két hónappal elhalasztható.
(MTI korrigálva)
